Városfejlesztés: régi álmok, új remények
Három kiemelt projekt támogatásáról döntött a múlt héten a kormány: Veszprém 1,77 milliárd, Tatabánya egymilliárd, Dunaújváros pedig 1,28 milliárd forint uniós támogatást vehet igénybe városközpontjaik megújítására. Pál Béla, a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke szerint ezek a fejlesztések közösségi források nélkül biztosan nem valósulhattak volna meg, és az sem lehet kérdés, hogy a jelenlegi válságos időkben nem lenne-e jobb helye a közösségi támogatásoknak. A projektek révén ugyanis munkahelyek jönnek létre, és nemcsak a lakosság életminősége javul, de megrendelésekhez is jutnak a helyi vállalkozók, illetve növekszik a települések turisztikai vonzereje is.
Mint mondta, nem csupán értékmegőrző fejlesztésekről van szó, hanem olyanokról, amelyek révén többek között emelkedik a közszolgáltatások színvonala, könnyebbé, korszerűbbé válik a városközpont közlekedése, elérhetősége, közterületeket hoznak rendbe, kulturális tereket hoznak létre, amelyeken rendezvények tarthatók. Ami pedig az egyik legfontosabb hozadékuk, hogy a helyi kis- és középvállalkozói szektor munkát kap. Nemcsak konkrétan az építkezéseken, de például azzal is, hogy kereskedelmi és vendéglátó-ipari üzletek nyílhatnak. Szerinte a civil szféra is nyer az ügyön, hiszen olyan terek állnak majd a rendelkezésére, amelyekben korszerűbb körülmények között végezheti a feladatait.
- Még 2007 januárjában fogadta el az önkormányzati képviselő-testület azt az akciótervet, amely megfogalmazta a városrehabilitáció igényét - mondta lapunknak Józsa Tamás, Veszprém városstratégiai referense. A város környékén letelepedtek a multinacionális szolgáltató cégek, és magukhoz vonzották a lakosságot, így a hét végén gyakorlatilag kiürült a belváros. Az önkormányzat élettel akarja megtölteni a település központját. Tavaly október végén elkészült az integrált városfejlesztési stratégia, amely konkrétan megfogalmazta, mit is szeretne Veszprém. Ebben már a lakossági észrevételek is benne voltak, hiszen még 2007-ben a társadalmi partnerek segítségével megkérdezték az ott élő embereket, milyen belvárost tartanának elfogadhatónak. Ők a parkolás megoldását szorgalmazták, több parkot, zöld területet akartak, egységesíteni szerették volna a város arculatát. Volt olyan lakos is, aki szobrokat helyezett volna át - tette hozzá.
A kormány által elfogadott projektben végül olyan elemek vannak, mint aluljáró-fejlesztés, pihenőzónák kialakítása, új térburkolat, térvilágítás, utcabútorok kihelyezése, növények cseréje. A belváros legnagyobb terét rendezvénytérré alakítják, a posta előtti teret szintén felújítják. A belváros gyalogos- és autósforgalmát szétválasztják, a parkolási gondok enyhítése érdekében kétszintes parkolót építenek. Mint azt Józsa Tamás mondta, az egyik legnagyobb problémájuk ugyanis az, hogy a város domborzati viszonyai miatt a forgalom a belvároson halad át, a gyalogosok pedig inkább a zebrát használják, mint az aluljárót, holott utóbbin biztonságosabb lenne az átkelés.
A fejlesztésben nem csupán az önkormányzat vesz részt, hanem konzorciumi formában több mint 30 helyi vállalkozás is. Például társasházak, amely tulajdonsai vállalták, hogy felújítják az épületeik szabad tereit, üzlethelyiségeit. Így megújúlhat a központi "Lepény" épület, a volt Séd mozi felújítása révén pedig helyet kap egy hangversenyterem, és rendezvényterem. A volt Korona Szálló felújításával éttermek, üzletek és irodák jöhetnek létre. Magántőkéből átépül tehát a kulturális és a kereskedelmi központ, és emeletráépítéssel bővül a parkolási lehetőség, és az Óváros térhez közel egy új mélygarázs is helyet kap. A projekt összköltségvetése 3,8 milliárd forint, amiből az EU 1,77 milliárd, az önkormányzat 310 millió forintot áll és mintegy 1,7 milliárd forintot ad hozzá a helyi magántőke. Mint azt Józsa Tamás mondta, ha azt nézzük, hogy először 2007 januárjában merült fel a rehabilitáció ötlete, és 2011 végére be is fejezik, kiderül, négy év alatt sikerül modernizálni a városközpontot, ami támogatás nélkül évtizedekbe telt volna.
Nem ennyire elégedett Bencsik János, Tatabánya polgármestere. Mint azt lapunknak mondta, a város dupla anynyi uniós forrást kért, mint amennyit kapott. Át kell gondolniuk, ilyen körülmények között vajon meg tudják-e valósítani azt a komplex városfejlesztési programot, amit kidolgoztak, vagy inkább nem tartanak igény a pénzre. Mint mondta, a probléma ugyanis az, hogy ők több egymásra épülő projektet terveztek, a magántőkét pedig csak úgy tudják bevonni, ha fel tudják mutatni a kellő mennyiségű uniós támogatást, ami tulajdonképpen a város önrésze is a fejlesztésekben. Az önkormányzatnak jelenleg nincs plusz egymilliárd forintja, hogy pótolja a kieső közösségi forrást. Ahogyan azt a polgármester mondta, mostanában fejeztek be egy négymilliárd forintos színházrekonstrukciót, amelyhez 40 százaléknyi támogatást kaptak. Folyamatban van egy másik négymilliárdos program, amely keretében a városi strandot újítják fel, és építenek hozzá egy fedett élményfürdőt. Nemrégiben vásároltak többségi tulajdont egy fűtőerőműben 1,7 milliárd forintért, és indítottak el egy 22 ezer lakást érintő fűtéskorszerűsítési programot. Mindezek tükrében tartja kérdésesnek, hogy be tudják-e vállalni a városrehabilitációt.
Pál Béla szerint az önkormányzatnak joga van hozzá, hogy fellebbezzen a számára kedvezőtlen eredmény ellen, vagy hogy elálljon a lehetőségtől, hiszen maga a pályázat kétfordulós, a kormány döntése nem kötelezi a várost a megvalósítására, hanem megadta a zöld utat a második fordulóra, a támogatási szerződés megkötésére. Addig azonban még hónapok telnek el, és a városnak lehetősége lesz átdolgozni az elképzelését, és hozzáigazítani a kisebb támogatási öszszeghez.
Mindenesetre Tatabányának nagy szüksége volna a pénzre, hiszen egyike azon megyei jogú városoknak, amelyeknek nincs történelmi városközpontjuk, és a projekt célja ennek pótlása lett volna. Egy olyan belvárost álmodtak, amely elsősorban a saját lakosai számára vonzó, sokrétű funkcióval bíró, modern építészeti együttessé alakul át. A fejlesztések eredményeként létrejönnek a Fő tereket egymással és a városközpontot a környező nagy forgalmú - Vértes Center, a Csónakázótó körüli park - helyekkel összekötő kapcsolatok. Kiépítik a főiskola két épületét összekötő gyalogutat, mélygarázst alakítanak ki és megvalósul a városháza tanácstermének rekonstrukciója emeletráépítéssel. A Tatabánya megújulását célzó projekt összköltsége meghaladja a 1,35 milliárd forintot, az uniós támogatás összege közel 1 milliárd forint.
- A dunaújvárosiak régi álma valósulhat meg azzal, ha a belvárost végre sikerül összekötni a Duna partjával - mondta lapunknak Kálmán András polgármester. A városközpont megújulásának egyik kulcsprojektje tehát a Városháza tér, a Városház sétány és a Duna-parti sétány kialakítása, illetve rehabilitációja, játszó- és sporttér létrehozásával. Térben ide kapcsolódik a Városháza épületegyüttesének felújítása is. Az épületben házasságkötő termet, konferencia-központot és színháztermet is kialakítanának. Az irodaház átalakítása munkahelyeket teremt, hiszen nyílik benne egy gyorsétterem, egy kávéház, illetve a bérelhető irodákat is karban kell tartani - mondta a polgármester. A projekt közlekedési eleme az északi körforgalmú csomópont kialakítása. A kivitelezési munkákat ugyan közbeszereztetni kell, ám a helyi építőipari cégek jó referenciákkal rendelkeznek ahhoz, hogy sikeresen induljanak ezeken a versenyeken - tette hozzá. A Dunaújváros megújulását célzó fejlesztés összköltsége meghaladja a 1,5 milliárd forintot, amelyből az uniós támogatás összege több mint 1,28 milliárd forint.
Az összeállítás a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség támogatásával készült.
