Most először tett az asztalra javaslatot az amerikai kormány a derivatívák szabályozására, köztük a jelzáloghitel-piaci válság közvetlen kiváltó okának tartott CDS-ekére (hitelbukás-swapok, azaz hitelesemény: csőd vagy adósság meg nem fizetése esetére kötött biztosítások). Timothy Geithner pénzügyminiszter bejelentése szerint a kongresszus elé kerülő javaslatcsomag megköveteli, hogy az ilyen ügyleteket tőzsdén vagy klíringházakon keresztül és megfelelő tőketartalék mellett hajtsák majd végre.

Az átláthatóságot növelő, az árnyékbankrendszert korlátozó lépés ugyanakkor emeli a derivatívapiacokon részt vevők számára a költségeket, így növelheti a CDS-szpredeket (a hitelesemény bekövetkeztére számított felárakat) is. A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) 680 ezermilliárd dollárra értékeli a világ derivatívapiacaira vitt eszközállomány névértékét, és 38 ezermilliárdra magát a CDS-piacot. Formailag mindez főleg egy még a Clinton-kormány idején hozott, 2000-es törvény főbb passzusainak eltörlését jelenti. A Wall Street akkori érdekeinek megfelelően ekkor úgy döntöttek, hogy a hitelszármazékokat nem vonják be a határidős ügyletek körébe.

- A mostani pénzügyi válságot jórészt a piaci felügyelet tátongó szakadékai okozták - fogalmazott most Geithner. Warren Buffett óriásbefektető korábban a piacok tömegpusztító fegyvereinek nevezte a hitelszármazékokat. Az amerikai szóhasználatban egzotikusnak nevezett bonyolult pénzügyi termékeket magas szintű matematikai-kombinatorikai ismeretekkel rendelkezők, sokszor pályaelhagyó fizikusok csomagolták be, és tették így eladhatóvá a rossz adósokra visszavezethető jelzáloghiteleket is.

Mindennek kapcsán felvetődött a hitelminősítők szerepe is. A Bázel II-es néven ismert tőkeegyezmény például lehetővé tette, hogy az eszközök legkiválóbb, AAA besorolása esetén alacsonyabb tőkeellátottság, kisebb szavatoló tőke is elfogadható - márpedig ez kedvezett a nagy profitokat célul kitűző bankházaknak. Mint utólag kiderült, a bankokkal összefonódó minősítők, amelyek ellen most perek is folyamatban vannak, jelentősen felértékelték az eszközöket. A Lehman Brothers adósságállománya még tavaly szeptember 15-i összeomlása napján is A, azaz "erős" besorolást kapott az S & P-től, A2-t ("alacsony hitelkockázat") a Moody's-tól és A+-t ("magas hitelminőség") a Fitchtől.

Geithner és a Fed-elnök Bernanke az óriásit bukott AIG ügyében folytatott kongresszusi meghallgatáson