Zátonyra futhat a jachtadó
Veszélyes vizekre evez a kormány, ha a nagy értékű vagyontárgyak megadóztatásáról szóló szocialista javaslatok alapján programba veszi a kishajók, helikopterek és magánrepülőgépek megadóztatásának ötletét. A terv legalábbis könnyen zátonyra futhat, mert a rendelkezésre álló nyilvántartások nem teszik lehetővé a bejegyzett vízi és légi járművek értékének meghatározását. Ráadásul vízen és levegőben olyan magyar tulajdonban lévő járművek is közlekednek, amelyekről a hazai szakhatóságok nem is tudnak.
Összesen 18,9 ezer különféle vízi jármű szerepelt az utolsó, 2008. decemberi összesítéskor a magyar hajózási lajstromban - tájékoztatta lapunkat Kojnok Róbert. A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) főosztályvezetője elmondta: a hajójegyzékben a hajók műszaki és tulajdonosi adatait tartják nyilván, és rögzítik azt is, ha a járműre a pénzintézetek egy hitel ellenében zálogjogot jegyeznek be. Az egyébként nyilvános adatbázisba azonban a hajók értéke nem kerül be.
Ez azt jelenti, hogy a lajstromból legfeljebb az derül ki: az adott hajó a jogszabályokban leírt kategóriák közül melyikbe sorolható. Csónak például a négy kilowattnál nem nagyobb motorteljesítményű, tíz négyzetméternél kisebb vitorlafelületű, legfeljebb 6,3 méter hosszú, felépítmény nélküli vízi jármű. A kishajó kategóriába az ennél nagyobb, de belvízen legfeljebb húsz, tengeren 24 méteres vitorlások, motorosok tartoznak. Nagynak pedig az ennél nagyobb hajókat tekintik. A jacht minősítést ugyanakkor a lajstrom nem ismeri.
Az NKH nyilvántartásában szereplő, így magyar lobogó alatt hajózó járművek kevés kivételtől eltekintve magántulajdonban vannak. Többségük a hazai kikötőket használja. Tengeri közlekedésre 5895 magyar hajó alkalmas, ezek jobbára az Adriai-tengeren szolgálnak. Néhány tengerre is alkalmas hajó azonban a Balatont sem hagyja el.
A "magyar magánhajóflotta" azonban feltehetőleg nagyobb az NKH nyilvántartásaiban szereplőnél. A valóban luxushajók megvásárlásához is kellő pénzügyi háttérrel rendelkező hobbitengerészeket legalábbis semmi nem gátolja abban, hogy a kereskedelmi hajózásban bevett gyakorlat szerint külföldön vetessék lajstromba hajóikat. Ezekről az idegen lobogó alatt közlekedő hajókról a magyar hatóságok egyáltalán nem kapnak információt. Elsősorban azért, mert a hajók bejegyzését az országok többsége eltérően szabályozza - még az Európai Unióban is. Van ahol a lajstromkönyveket a közlekedési hatóságok vezetik, de egyes országokban ezt a feladatot a bíróságokra bízták. Így nincs könnyű helyzetben, aki a külföldön bejegyzett, magyar tulajdonban lévő hajókat keresi. Az NKH főosztályvezetője szerint azonban ilyen hajó egyelőre kevés lehet.
Aki akarja, eldugja a hajóját - fogalmazott lapunknak egy a kereskedelmi és a hobbihajózást egyaránt ismerő szakember. Szerinte azokat a hajókat, amelyeket tulajdonosaik például a vagyonosodási vizsgálatoktól való félelemből kivonták a magyar hatóságok látóköréből, szinte lehetetlen megtalálni. Egy "olcsó lobogójú", tehát szerény bejegyzési költséget felszámító és keveset kérdező országban bárki könnyedén elkerülheti a magyar jachtadó megfizetését.
Erre különösen azok szánhatják rá magukat, akik valóban drága hajót vásárolnak. Rozoga motoros csónak már kapható néhány százezer forintért. Egy egyszerű motorcsónak 3-4 millió forintba kerülhet, míg egy felépítménnyel rendelkező vitorláshoz 15 millió forintért hozzá lehet jutni. Tengeri jacht már elérhető 100 ezer dollárért, de az igazán jó hajókért akár 100 millió dollárt is elkérhetnek. Sok milliárd forintos jacht ezzel együtt kevés lehet magyar tulajdonban - ha van egyáltalán.
Légicirkusz: ismert tulajdonosok
A magyar hajók nyilvántartásához hasonlóan a Nemzeti Közlekedési Hatóság légilajstromából sem derül ki a bejegyzett repülők értéke. Vágó József igazgató a gépek műszaki paraméterein, tulajdonosainak adatain és a banki jelzálogbejegyzéseken kívül több információt nem ismer. Elmondta: lajstromjegyzékükben 1577 különféle légi jármű szerepel. Ezek közül 85 nagy gép a Malév, illetve a többi kereskedelmi repüléssel foglalkozó cég üzemeltetésében lévő lízingelt repülőgép. Helikopterből 186-ot tartanak nyilván. A sport- és mezőgazdasági célokat szolgáló egyéb repülőkből 1161 kapott magyar lajstromjelet. Hőlégballon pedig 145 van.
Céges hajókat nehezebb üldözni
Nem kellően átgondolt ötlet, de talán pontosabb, ha pótcselekvésnek nevezzük - reagált a jachtokra, helikopterekre kivetendő vagyonadó hírére a KPMG tanácsadó cég adópartnere. László Csaba szerint e vagyontárgyak után nem várható komolyabb bevétel az államkasszában. Pedig "adóalap" szép számmal ring a Balaton vagy a Velencei- tó víztükrén, ám ezek egy része céges vagyonkörbe tartozik - ha meg nem, a vagyonadó hírére majd oda fog kerülni. Azt sem zárja ki, hogy az ilyen cégek aztán székhelyet váltva külföldre helyezik ki "tevékenységüket", mert a tulajdonosok így végérvényesen mentesít-hetik az adófizetés alól a vízi járművüket.
Más szakértők szerint a magyar hatóságok ide már nem jutnak el: hiába próbálkozik ugyanis a Bajnai-kormány a külföldön tartott jövedelmek, vagyonok hazai megadóztatásával, a kettős adóztatást kizáró egyezmények ezt - a legtöbb esetben - meggátolják.
Ráadásul a közhiedelemmel ellentétben jóval kevesebb vitorlás áll az adriai és egyéb kikötőkben, mint ahány a magyar vizeket szeli - az adótanácsadásra szakosodott legnagyobb cégek tapasztalatai legalábbis ezt mutatják. Azaz adóbevétel elsősorban az itthoni jachtok után folyhat be. (B. F. Z.)
