Résen kell lenni az órákkal
A családok kiadásainak egyre nagyobb hányadát viszi el a villany, a gáz, az informatika, a víz, a csatorna és a szemét díja. Ha egy közszolgáltatóval kell ügyet intéznünk, megannyiszor szembesülünk azzal, hogy a dokumentáció bonyolult, a szerződések szövege általában nehezen értelmezhető.
Nem kell azt feltételezni, hogy közszolgáltatók - helyzeti előnyükkel visszaélve - hátrányos szerződést kényszerítsenek partnereikre, de mindenki hallott olyan esetekről, amikor a fogyasztó tehetetlenül állt a szolgáltatóval szemben. Gyakori eset a félreértés miatti kikapcsolás vagy az, amikor váratlanul horribilis összeget tartalmazó számla érkezik. Sokak számára nem járható út, hogy ügyvéd kíséretében kössenek, vagy módosítsanak szerződést, pedig néha szükség lenne rá.
Vizi András D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. jogásza lapunknak elmondta, hogy az egyik leggyakoribb probléma az, hogy az ingatlant bérbe adják és a bérlő adósságot hagy hátra. Nem ritka a milliós tartozás, amiért végül az ingatlan tulajdonosának kell helyt állnia. Ezt meg lehet előzni azzal, hogy az ember kezdeményezi a közüzemi szerződés módosítását, és a bérlő nevére íratja a fogyasztási órákat. Ha ez elmaradt, a tulajdonosnak kell rendeznie a számlát, és költségeit kártérítési perben érvényesítheti. A magánszemély elleni kártérítési perek azonban nem mindig eredményesek. Az ügyvéd beszámolt olyan esetről is, amikor milliós vízdíjtartozást nem tudtak behajtani, mert a tartozást felhalmozó bérlő vagyontalan volt.
Előfordulhat, hogy a bérlő nem akarja saját nevére írattatni a mérőórát. Ilyen esetre azt tanácsolta Vizi András, hogy a tulajdonos úgy állapodjon meg a bérlővel, hogy a saját lakcímére postázott közüzemi számlában rögzített díjat megfizetteti vele. Ilyenkor a díj készpénztartozássá alakul át és az órát sem kell átíratni. Ha a bérlő nem fizeti a díjat, fel lehet mondani a bérleti szerződést, és az elkért kaucióból ki lehet fizetni a tartozást. Ezért is ajánlott, hogy 2-3 havi kauciót kérjen a tulajdonos. De ez az összeg nem fedezi például egy alattomos csőtöréskor elfolyó víz díját.
A mérőóra átíratása is rejt kockázatot, hiszen az ingatlan tulajdonosát szolgáltató nem tájékoztathatja a mérőhely számlaviszonyairól. A szerződés szerint, az óra tulajdonosa - esetünkben a bérlő - felel a tartozásért és nem a szerződésben nem szereplő tulajdonos, mégis végül neki kell rendezni a tartozást, mert a szolgáltató előbb vagy utóbb lezárja az órát.
Az ügyvéd azt is elmondta, hogy a bérlővel nagyon alapos, mindenre kiterjedő szerződést kell kötni, amelyben minimalizálni kell a vitatható ügyeket. Például azt is, rendezni kell, ki fizet, ha a bérlő egy csőtöréssel eláztatja az alsó lakást - legfőképpen a távozásra, a fennmaradó tartozások kiegyenlítésére kell összpontosítani. Hozzátette, sokan azért nem kötnek szerződést. mert attól tartanak, hogy így az adóhatóság tudomására jut a bérbeadásából származó jövedelem.
A szolgáltatók 1993-ig félig- meddig hatósági jogkörrel működtek. A privatizáció után azonban a közszolgáltatásról szól törvénynek nem ellentmondó - elvileg - egyenrangú szerződéseket kötnek a szolgáltatók a fogyasztóval. Ebben azonban számos olyan ügy nincs rendezve, mint például a bérbeadott ingatlanok sorsa. Vannak szolgáltatók, amelyek a szerződési feltételek módosításáról a fogyasztókat külön értesítik, mások honlapjukon adják közre, vagy kirendeltségeiken kifüggesztik. Ilyen lehet például a fogyasztási helyek alapdíjának módosítása, ami ott okoz félreértést, ahol kicsi a fogyasztás. Ilyen lehet például egy társasház tévéantennájához tartozó elosztó, erősítő villanyórája.
A rendszeres mérőhely-ellenőrzéskor is ajánlott résen lenni - ajánlotta a jogász. A szolgáltató ilyenkor a helyszínen megvizsgálja a zárakat, plombákat. Van, hogy lecserélik az órát, erről a szolgáltató emberei, vagy általuk megbízott vállalkozók jegyzőkönyvet vesznek fel. Rögzítik a régi és az új óra állását, és a következő havi számlán már nyoma is van a cserének. Az esetek zömében az eljárás rendben megtörténik.
Baj akkor van, ha az óra megsérült. A szolgáltató alaphelyzetben azt állíthatja, hogy az igénybevevő csalt, vagy nem gondoskodott az óra meghibásodásának bejelentéséről, cseréjéről. Ilyenkor kártérítést, kötbért és/vagy visszamenőleg nem elszámolt mennyiségként becsült fogyasztási díjat is felszámol. Vizi András beszámolt egy esetéről: leszerelték az órát, s a jegyzőkönyben szereplő rubrikát (sérült az óra) bejelölte a szerelő, az ügyfele pedig, úgy írta alá a jegyzőkönyvet, hogy erről nem tájékoztatták. Később a szolgáltató szakértői a mérthez képest megállapították a magasabb fogyasztás lehetőségét. Ezt, ha önként nem fizetik meg, akkor a tartozás végrehajtható.
Tanulságként azt javasolta, hogy minden szerződésszerű dokumentumot ajánlott alaposan elolvasni és a kérdéseket a szolgáltatónál, vagy annak felügyeleti szerveinél szóban, írásban feltenni. Az órák, és a fogyasztás rendszeres ellenőrzésére jó, ha az ügyfél maga olvassa le. Ha pedig a szolgáltató a lakásba jön, akkor érdemes a találkozóhoz egy saját tanút szerezni. Ezen kívül nem árt - a mostani digitális világban nem is túlságosan bonyolult -, ha az órát, annak környezetét rendszeresen lefényképezik. Egy esetleges perben jól jöhetnek a fényképek, vagy a tanú segítsége.
