Jó tanuló büntetésben
A kabinet válságkezelő csomagja nem csupán azonnali tűzoltó intézkedéseket tartalmaz, hanem olyan strukturális átalakításokat is, amelyeket eddig halogattak a kormányok, illetve amelyeknek hosszabb távon van látható pozitív hatásuk - mondta Oszkó Péter pénzügyminiszter a GKI Gazdaságkutató tegnapi konferenciáján. Szerinte például a lakástámogatási rendszer átalakításából rövid távon nem származik pluszbevétele a költségvetésnek, de nem is ez a cél, hanem a rászorultsági elv érvényesítése. A gyes és a gyed időtartamának lerövidítése ugyancsak nem csökkenti túlzottan az állami kiadásokat, ellenben jótékonyan hathat a foglalkoztatásra, és felszámolja azt a gyakorlatot, hogy az emberek az állam köldökzsinórján lógnak. Kialakul ugyanis egy olyan foglalkoztatási struktúra, amelyben a gyesről viszszatérő kisgyerekes nők is találnak munkát. A jelenlegi rendszer kiszakítja a munkaerőpiacról, majd olyan sokáig tartja otthon őket, hogy végül foglalkoztathatatlanná válnak.
A kormány kiadáscsökkentési terve az idei évre 400 milliárd forint, a következőre pedig 900 milliárd. Csak idén, a tavaly szeptemberben benyújtott költségvetéshez képest ezermilliárd forinttal esnek vissza az állami kiadások. Az intézkedésekkel ebben az évben 3,9 százalékkal csökken a foglalkoztatottak száma, nélkülük 4,1 százalékkal esne vissza. Az államadósság a GDP arányában idén 79,9 százalék helyett 80,5 százalék lenne. Ezek a számok azt mutatják, hogy rövid távon a kormány lépései enyhítik a válság hatását. Hosszabb távon azonban egészen más a kép: 2013-ban az intézkedések nélkül 74,1 százalék lenne az eladósodottság mértéke, velük azonban csak 69,9 százalék lehet.
Oszkó Péter szerint amíg az EU legtöbb országában szabadabban gazdálkodhatnak a kormányok, addig nálunk maradt a szigor. Az EU adatai szerint 2006-ban az államháztartás GDP-arányos hiányát nézve az uniós átlag 2,3 százalék volt, Magyarországon 3,4. Idén az uniós átlag hat százalék körül alakul, nálunk viszont csak 3 százalék körüli lehet. - Lassan mi leszünk az EU jó tanulói, sőt még a régióban is jól állunk - mondta a miniszter.
Miközben a kormány a kiutat keresi a válságból, a gazdasági szakértők még mindig az okokat elemzik. Világszerte kérdés, hogy ki a felelős a helyzetért. Kétféle nézet ütközik. Egyrészt ráfogják a pénzéhes bankárokra, akik egy pénzügyi összeesküvésben vettek részt, másrészt az emberek tudatlanságára, akik ennek áldozatai lettek - mondta Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke. Magyarországon azonban egyértelműen a tíz évvel ezelőtt kezdődött, korlátlan fogyasztásra ösztönző gazdaságpolitika a folyamat gerjesztője, amit a bankok, saját profitjukat szem előtt tartva, ki is szolgáltak. Hozzátette: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) volt az egyetlen hatóság, amely felszólalt a devizahitelezés ellen, ám ennél többet vártak tőle.
Mint mondta, amennyiben a kormány gazdaságpolitikája a megtakarításokat fogja ösztönözni, akkor várhatóan a bankok ahhoz igazodnak, annak megfelelő termékeket kínálnak. Szerinte a válság végén egy teljesen új modell indul, amikor a bankok alacsonyabb növekedési ütemmel, kisebb profittal és óvatosabb kockázatvállalási hajlandósággal működnek majd.
Chikán Attila professzor azon kérdésére, hogy miért nem hitelezik a bankok a makulátlan múltú magyar vállalkozásokat sem, Felcsúti Péter azt válaszolta: a pénzintézetek a kockázatok megítélésekor nem a múltat, hanem a jövőt elemzik. Tudomásul kell venni, hogy a magyar vállalati szektort nemzetközi szinten is leértékelték, ráadásul ha egy adott cég egy különösen recesszióban levő ágazatban tevékenykedik, akkor tovább csökkennek a hitelhez jutási esélyei. Ráadásul leértékelődtek a biztosítékok is, kevesebbet érnek az ingatlanok és a gépek.
- Át kell gondolni a bankrendszer szerepét és az azt szabályozó intézmények feladatait a világban, ám pesszimista vagyok a tekintetben, a globális szintű pénzügyi szabályozás erőre kaphat - mondta Bokros Lajos, a CEU professzora. - Hiányoznak az intézmények, és az őket létrehozó érdekek is - tette hozzá. Szerinte a jegybankok komoly feladat elé néznek, hiszen miközben jelenleg pumpálják a pénzt a gazdaságba, azokat valahogyan vissza is kell szívni onnan.
Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke azt mondta: sok bírálat éri a jegybankot, de jó lenne, ha azt nem felejtené el senki, hogy ők folyamatosan mondták, hogy lassítani kellene a devizahitelezéssel. A kereskedelmi bankoknak is üzent: ha ma nem hitelezik a cégeket, akkor a jövőben nem biztos, hogy lesz elég ügyfelük, hiszen vállalatok és munkahelyek szűnnek meg emiatt. Hozzátette, amíg egy országról nem hiszik el, hogy fenntartható a fejlődése, addig marad a magas kockázati felár és az alapkamat, hiszen ha az MNB most csökkentené az irányadó rátát, azzal legfeljebb a valutaválságot lehetne elérni. Hozzátette: ráadásul a magyar jegybank kezét külföldről is kötik, jelenlegi is folyik a vita az Európai Központi Bankkal, hogy vajon élhetett-e azzal az innovatív eszközzel az MNB, hogy a másodlagos állampapír- piacon vásárolt annak érdekében, hogy ne száradjon ki teljesen a piac.
