A nagyhalak könnyen kibújnak az adóhálóból

A megkérdezett kikötőüzemeltetők elítélően szóltak a "luxusjachtok" megadóztatásának az elképzeléséről. A törvény szerint 0-20 méteres méretig terjedő kishajók körébe sorolható vízi járművekre (vitorlások, jachtok, motorcsónakok) kivetett különadó az 5-10 ezres hazai flotta túlnyomó részét alkotó, néhány millió forintos értékű hajók tulajdonosainak kellene kifizetnie, míg a hazai viszonyokban luxusnak számító, nagy értékű hajók tulajdonosai játszi könnyedséggel ki tudnak bújni ez alól.

Böröcz István, a Balatonfüredi Yachtklub ügyvezető igazgatója szerint a tízmilliótól a 100 millió forintig terjedő értékű hajókból néhány száz siklik a Balatonon, ám tapasztalata szerint ezek a hajók gyakorlatilag mindegyike cégek nevére van bejegyezve. Amelyik esetleg nem, a tehetős tulajdonosoknak vélhetően nem jelentene különösebb problémát, hogy a tevékenységében hajózással foglalkozó, "fedőcéget" alapítson a hajójára - jó pár ilyenről tud egyébként a szakma.

Ráadásul Varga Miklós, a Wiking Yacht Klub ügyvezető igazgatója szerint az ilyen drága hajók megvásárlása eleve olyan konstrukcióban történik, hogy rejtve marad a valódi tulajdonos neve. Többnyire ilyenkor egy pénzügyi finanszírozó cég tulajdonában van a hajó, a magánszemély pedig a finanszírozótól veszi tartós béretbe azt. Másrészt az igazán drága, több százmillió forintba kerülő luxushajókat - bár a hazai vizeken is akad belőle mutatóba egy-két darab - jellemzően külföldön regisztrálják, és ott is használják. Megjegyzendő, hogy a hazai kikötőkben egyelőre alacsony a külföldön regisztrált hajók aránya - érdeklődésünkre a Club Aligánál éppenséggel leszögezték: a náluk lévő hajók mindegyike itt van bejegyezve. Piaci szereplők szerint ugyanakkor annak nincs különösebb akadálya, hogy az itteni tulajdonosok "átvigyék" a hajójukat külföldre, különösen, hogy van olyan uniós ország, ahol akár tíz méternél nagyobb hajót is lehet adómentesen tartani.

A kormányzati elképzelés másik kulcskérdése, hogy pontosan mi alapján állapítanák meg a kivetendő adó mennyiségét? A méret alapján történő adóztatás esetén - már amennyiben a hajótulajdonosok nem élnek a fenti praktikákkal - egy vadonatúj, hétméteres, esetleg több tízmillióba kerülő hajó tulajdonosa ugyanannyit fizetne, mint szakmai vélemények szerint a balatoni flotta többségét alkotó elöregedett, gyakran évtizedes hajó, amelynek az érzelmi értéke ugyan nagy lehet, ám a valós piaci ára legfeljebb egy-kétmillió forint.

Egy ilyen jogszabály vélhető hatásain rágódva az üzemeltetők szerint leginkább arra lehet számítani, hogy azok a szegényebb hajótulajdonosok közül, akik nem tudnak élni az adómegkerülés fenti eszközeivel, inkább felhagynak a hajózással. A válság ugyanis már így is érzeteti a hatását a piacon, így sokan már így sem tudták fedezni a hajó fenntartási költségeit.

Az üzemeltető cégek honlapjai szerint a kikötőbérlés víztől és hajómérettől függően évi kétszáz és nyolcszázezer forintra rúghat. Hasonlóan tág határok között mozog a hajók fenntartási költsége is: egy kishajó tulajdonosa akár százezer forinttal is megúszhatja, míg egy nagyobb hajó fenntartási költsége ellenben több millió forint is lehet.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.