Alighanem újabb vitákat gerjesztenek az Eurostat által szerdán közzétett adatok az ipari termelés márciusi alakulásáról, hiszen több elemző arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdaságok elérték a visszaesés mélypontját, s megindulhat a fellendülés folyamata. Ám márciusban - a múlt év azonos hónapjához viszonyítva - 20 százalékkal csökkent a termelés, árnyalattal meghaladva a februári nagyon rossz számokat is. Ám februárhoz képest a hanyatlás csak kétszázalékos, s tavaly ősz óta ez a legjobb adat. Ezen belül Németországban csak 0,4 százalékos a mínusz. Az olasz, a francia, a spanyol teljesítmény viszont továbbra is kiábrándító. Ez előrevetíti a pénteken publikálandó GDP-adatokat, amelyek szintén nem adnak majd okot derűlátásra.

Ilyen körülmények között, s tekintettel is erre a nyugtalanító háttérre, a bizottság újabb négy állam, Lengyelország, Románia, Litvánia és Málta ellen is kezdeményezi a túlzottdeficit-eljárás megindítását, azaz a GDP arányában a három százalékot meghaladó hiány miatti fellépést. Februárban öt ország - Francia-, Görög-, Ír-, Spanyol- és Lettország - került fel arra a listára, amelyen addig csak Magyarország és Nagy-Britannia szerepelt. A javaslat a miniszterhelyettesi szintű gazdasági és pénzügyi bizottság elé kerül, amely véleményt alkot, majd a kérdés visszakerül a bizottsághoz, amely ennek alapján a tanács ajánlhatja a túlzottdeficit-eljárás megindítását.

A bizottság úgy látja, hogy Lengyelországban tavaly 3,9 százalékra ment fel a költségvetési hiány a GDP-hez képest. Idén 6,6, jövőre még nagyobb hiány várható. S ennek csak részben a válság az oka. Varsó nem használta ki a kedvező korábbi gazdasági helyzetet a közpénzügyek megszilárdítására: az utóbbi öt évben a hiány 4,3 százalékos átlagot mutatott, miközben a gazdaság évi öt százalékkal bővült. Romániában 2008-ban 5,4 százalékos deficitet mértek, s a súlyosbodó külső és belső pénzügyi egyensúlyvesztés miatt Bukarest is az EU-hoz és a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordult. A megállapodás szerint Románia jövőre 5,1 százalékra viszi le a deficitet, romló növekedési kilátások közepette. Litvániában a hiány a tavalyi 3,2 százalékról öt, majd nyolc százalékra ugrik az idén és jövőre. Máltán a tervezett tavalyi 3,3 százalék helyett 4,7 százalék lett a hiány, s a három százalék felett marad idén és 2010-ben is.

A bizottság tavaszi előrejelzése szerint 2010-ben huszonhárom országban várható a megengedettnél magasabb államháztartási hiány.