Újabb két atomblokk épül Mohiban
A mohi atomerőmű két új reaktorának eredeti tervei, illetve azok biztonsági szintje a múlt század hetvenes-nyolcvanas évek szerinti, így azok befejezése teljességgel elfogadhatatlan - állítja az Energia Klub és a Greenpeace. A zöldek szerint a legsúlyosabb hiányosság, hogy a reaktoroknak nincs olyan, ma már minden új atomerőműnél kötelezően megépítendő védőburka, amely megfelelően meg tudná akadályozni a radioaktív anyagok környezetbe jutását egy súlyos baleset vagy egy terrorakció esetén.
A környezetvédők szerint az elavult atomerőmű az országhatártól 37 (Budapesttől alig 85) kilométerre egy szeizmikus törésvonalon fekszik, Magyarország felé fújó uralkodó északnyugati szélirányban, így egy baleset esetén hazánk a legsúlyosabban érintett országok közé tartozna.
Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal elnöke nem tart Mohitól. Az alaptervek valóban közel negyvenévesek, de nem avultak el. Mohi lényegében hasonlatos a paksi atomerőműhöz. Pakson 2003-ban, hatvanmilliárd forintért fejeződött be egy biztonságnövelő program, amelynek köszönhetően az uniós csatlakozás során Brüsszel kijelentette: a magyar atomerőmű nívója minden szempontból megfelel a nyugati erőművekének. Az igaz, hogy sem itt, sem Mohiban nem épült védőburok, de a hermetikusan zárt tér és a lokalizációs rendszer az EU szerint egyenértékű védelmet jelent.
Az eredetileg négyblokkosra tervezett mohi atomerőmű építésének előkészítő munkálatai 1981-ben kezdődtek meg. A szlovák beruházó finanszírozási gondjai miatt azonban a 3-as és 4-es blokkok építése 1992-ben megszakadt. Az egyes blokkot 1998-ban, a kettest 2000-ben helyezték üzembe. Az egyenként 440 MW teljesítményű hármas és négyes blokkot a tervek szerint 2012-ben indítják. Rónaky József szerint felelősen gondolkodó ember tudja, hogy az unióban csak a legkorszerűbb biztonsági rendszerrel felszerelt atomerőművet lehet beindítani. Ha a két újabb blokkot a korábbi kettő szintjén építik meg, akkor a főigazgató szerint hazánkat nem fenyegeti veszély.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium ennek ellenére hivatalosan jelezte Szlovákiának részvételi szándékát a nemzetközi környezeti hatásvizsgálatban. A zöldtárca célja, hogy elérje: a tervezett új blokk a határon esetlegesen átterjedő jelentős, káros környezeti hatásai feltárhatók és elkerülhetők legyenek. A minisztérium ezért mint potenciálisan hatásviselő fél, a határon átterjedő környezeti hatásokról szóló espooi egyezmény alapján részletes tájékoztatást kért a szlovák féltől többek között arról, hogy az erőmű hogyan felel meg korunk nukleáris biztonsági követelményeinek, illetve rendelkezik-e majd az erőmű a földrengések elleni megfelelő védelemmel. A tárca a hatásterület pontos meghatározását is várja a rendelkezésre álló meteorológiai adatok alapján, illetve a fűtőelemek életciklusára vonatkozó információkat is bekért.
A környezetvédelmi tárca a hatósági szakértői vélemények mellett a lakosság és civil szervezetek észrevételeit is összegyűjtötte, és azokat beépítette a Szlovákiának megküldött hivatalos magyar állásfoglalásba. A szlovákiai atomerőmű tervezett bővítésével kapcsolatban 10 település polgármestere és 6 civil szervezet is tett észrevételt.
