Milliárdos rekordbírság az Intelnek

Történetének legnagyobb bírságát rótta ki az Európai Bizottság az amerikai Intel cégre, amelynek 1,06 milliárd eurót kell fizetnie, mert erőfölényével visszaélve megkárosította a fogyasztókat és kigolyózta riválisait. A csipgyártó bírósághoz fordul, mert meggyőződése, hogy a bizottság rosszul döntött.

Tudatosan igyekezett kiszorítani a piacról riválisát az amerikai Intel, amikor x86-os procesz-szorát különféle árkedvezményekkel és visszatérítésekkel ráerőltette a nagyobb számítógépgyártókra, például az Acer, a HP, a Lenovo és az NEC cégekre. Ugyancsak kedvezményeket kínált a MediaMarktnak, hogy áruházaiban csak az Intel csipekkel szerelt számítógépeket árulja. Ezzel megkárosította a fogyasztókat, akik kénytelenek voltak drágábban vásárolni, s korlátozta a versenyt és az innovációt is.

Az Európai Bizottság legalábbis bizonyítottnak látja az ügyet, miután szakértői főként 2006-ot követően áttanulmányoztak néhány százezer oldalnyi iratot. S minthogy az uniós versenyhatóság szerint az Intel e módszereket azért alkalmazta, hogy érvényesítse erőfölényét legfőbb riválisával, az Advanced Micro Devices (AMD) vállalkozással szemben, ezért példásan magas, de a lehetségestől - a teljes árbevétel négymilliárdra taksált tíz százalékától - azért elmaradó pénzbüntetést szabott ki: 1,06 milliárd euró folyhat be az európai közös kasszába, ha a vád a bíróság előtt is megáll.

Az Intel ugyanis azt mondta, hogy fellebbez, mert szerinte igenis működik a csippiac, s a fogyasztókat semmilyen kár sem érte. A szerda déli brüszszeli bejelentés előtt szakértők is kétségeiket hangoztatták: az utóbbi tíz évben hatvan százalékkal esett a processzorok ára, s az AMD piaci részesedése növekedett. A bizottság adataiból az derül ki, hogy az Intel a piac hetven százalékát uralja. Az x86-os forgalmazásából évi 22 milliárd euró bevétele származik az Intelnek, harminc százaléka Európából.

Az AMD először 2000-ben fordult az európai versenyhatósághoz, azóta többször is megerősítette panaszát. Közben a tengerentúlon is foglalkoznak az Intellel. Neelie Kroes versenyügyi biztos tegnap le is szögezte: szoros az együttműködés a két hatóság között. Elemzők pedig felhívták a figyelmet rá, hogy elődjénél sokkal aktívabb trösztellenes politikát kíván folytatni az Obama-kormányzat, azaz valószínűsíthető, hogy az európai és az amerikai versenyszabályozás közelíteni fog egymáshoz.

A döntést az európai fogyasztóvédelmi szervezet elégedetten nyugtázta, míg az AMD egyenesen mérföldkőnek nevezte a határozatot, amely szerinte új piaci helyzetet teremt. Az ágazatot jól ismerő elemzők ugyanakkor azt mondták: valójában semmi sem változik, az Intel nagy, az AMD kicsi, s a továbbiakban is előbbi uralja majd a piacot. A bizottság azonban nem a hetvenszázalékos globális részesedést kifogásolta, hanem az Intel módszereit.

Az unió történetében az eddigi legnagyobb büntetés 896 millió euró volt a francia építőanyag- és autóüveg-gyártó Saint-Gobain esetében. A Microsoftot 2004-ben 497 millióra büntették, de az amerikai szoftvergyártóra kivetett összes uniós büntetés összege már eléri az egymilliárdot.

Az Intel-vezér Paul S. Otellini egy tavalyi konferencián
Az Intel-vezér Paul S. Otellini egy tavalyi konferencián
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.