A Magyar Energia Hivatal (MEH) honlapján közölt adatok szerint az E.ON szolgáltatónál (Titász, Édász, Dédász) 6,2 százalék, a Démásznál 3,9 százalék, az Émásznál 1,3 százalék és az Elműnél 2,4 százalék lesz az áremelés átlagos mértéke.

A hivatal közli: ismételten úgy állapították meg az emelési mértékeket, hogy meghallgatták a - lényegében monopolhelyzetű - áramcégek áremelési kéréseit, majd elemzések, egyeztetések következtek, ezután pedig - az általuk közölt adatok alapján - a kéréseknek lényegében helyt adtak. A MEH beszámolója szerint a szolgáltatók igényeiket elsősorban - néhány százalékos - árrésük garantáltnál alacsonyabb szintjével, illetve a piacinál jóval magasabb árú, speciális, úgynevezett "kötelező átvételű" energia vártnál nagyobb arányával indokolták. Ráadásul az emelési kérvényekben a szolgáltatók - úgymond - az októberi gázárcsökkentés hatásait már érvényesítették is.

A hivatal az RWE- és EDF-tulajdonú cégek áremelési igényeit az egyeztetések és elemzések után változtatás nélkül elfogadta, míg az E.ON esetében kissé mérsékeltebb - de még mindig messze a legmagasabb - drágítást hagyott jóvá.

A nemzetközi olaj- és áramárzuhanás ellenére Magyarországon folyamatosan emelkedik az áram ára: idén ez a harmadik drágulás. A MEH az ilyen jellegű felvetésekre úgy reagál, hogy a lakossági ár nem függ a nemzetközi tőzsdéktől, így az tavaly sem követte a nemzetközi áremelkedés mértékét. Igaz, 2010-től a lakossági áramárat is a nemzetközi tőzsdékhez kötnék. Hónig Péter energiaminiszter - a Budapesti Erőmű egykori vezérigazgató-helyettese - szerint a kormány elemzi a helyzetet, és talán még hivatalának lejárta előtt dönt is.