Az elemzői várakozásoktól kissé elmaradó mértékben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa keddi döntésével 15 bázisponttal, 1,95 százalékra mérsékelte a jegybanki alapkamatot. Az irányadó ráta tavaly júliusban csökkent 2,1 százalékra, az MNB azután felfüggesztette a még 2012 augusztusában indult kamatcsökkentési periódusát.

Matolcsy György jegybankelnök akkor bejelentette, hogy a tanács "tartós tartásra rendezkedik be". A decemberi inflációs jelentés azonban jelentősen mérsékelte a fogyasztói áremelkedésre vonatkozó jegybanki várakozásokat, így megjelent az újabb enyhítési ciklus lehetősége. A februári kamatdöntő ülésről kiadott rövidített jegyzőkönyvben az MNB már kilátásba helyezte, hogy a márciusi inflációs jelentés ismeretében értékeli majd a tanács a monetáris kondíciók további könnyítésének szükségességét.

Ami a folytatást illeti: rövid távon az infláció számottevően elmaradhat a három százalékos inflációs céltól, főként a nyersanyagárak jelentős csökkenése, az alacsony élelmiszer és iparcikkárak és a gyenge külső keresleti környezet miatt. Az MNB inflációs jelentésének összeállítói decemberben a korábbi, hordónkénti 103 dolláros prognózist 72 dollárra csökkentették 2015 átlagában (és 76 dollárra 2016 tekintetében). Sőt, az MNB vélhetően tovább mérsékli előrejelzését a jelenlegi 50 dollár körüli árfolyam miatt.

A decemberi inflációs jelentés sarokszáma 2015-re a 0,9 százalékos éves átlagos infláció volt, de 2016-ra már a célhoz közeli 2,9 százalékot várt a jegybank. A 2015-ös jegybanki várakozás most mínusz 0,2-0,5 százalék körül alakulhat és a forint kereskedését az mozgathatja meg, hogy számolnak-e két százalék alatti éves átlagos inflációval 2016-ban. Ha az MNB prognózisa két százalék alá kerül, az további kamatvágásokat valószínűsítene, ami gyengítené a hazai fizetőeszközt.

Az Equilor elemzői szerint az elmúlt hónapokban több gazdasági mutató is megerősítette, hogy idén a reálgazdaság az erősebb belső fogyasztásból is profitálhat. Az alacsony infláció következményeképpen reálértéken magasabbak a bérek, ezért úgy tűnik, hogy a kiskereskedelmi forgalomban is visszatérhet a dinamikus bővülés. A frissen indított növekedési hitel program plusz a jegybank számításai szerint további 0,5 százalékot adhat hozzá a GDP növekedéshez. Ennek fényében az inflációs jelentés GDP alap-előrejelzése is felfelé módosulhat a 2015-ös 2,3 százalékos és a 2016-os 2,1 százalékos decemberi értékről.

A kamatpálya szempontjából meghatározó az első Fed-kamatemelés időpontja, amely az amerikai jegybank szerepét betöltő szervezet legutóbbi ülése után távolabbra került. Az európai hozamok az Európai Központi Bank (EKB) megkezdett mennyiségi enyhítési ciklusa következtében tovább csökkennek, ezen a görög izgalmak sem változtatnak jelentősen. Hazánk múlt heti S&P felminősítése valószínűleg nem játszik fontos szerepet ebben a kérdésben, mivel az ország nem került befektetésre ajánlott kategóriába.

Az Equilornál nem számítanak arra, hogy az erősebb forintárfolyam explicit módon megjelenne a jegybank kommunikációjában, még ha ez a tényező nem is kedvez a növekedésnek. Ugyanakkor 2013 nyarán Matolcsy György bejelentette, hogy a továbbiakban rugalmas inflációkövetést alkalmaznak és a korábbi árstabilitási kritériumok mellé a reálgazdaság helyzete és pénzügyi stabilitási szempontok is bekerültek a monetáris politika kialakításakor. Ezért inkább a stabilitási és reálgazdasági érvek mögött érhetők tetten a forintárfolyammal kapcsolatos érveket.

Az elemzők úgy látják – fenti tényezők megfontolása mellett – a keddi döntés egy rövidebb sorozat első lépése lehet. Véleményük szerint 1,6 százalékos minimumszinten állhat meg a jegybank és inkább több, kisebb csökkentésre készülhetünk fel.