Bár szakmabeliek több mint egy éve figyelmeztették a dohánykereskedelem államosításán ügyködő kormányzatot, hogy önmagában a dohány és alkohol (továbbá sorsjegyek, üdítők, kávé és újság) kereskedelméből kistelepüléseken nem lehet majd megélni, ám az állami dohánykereskedelem - avagy hangzatosan nemzeti dohányboltok - kialakításán fáradozó kormányzat senkire sem hallgatott.

Az eredmény borítékolható volt. Elsősorban kicsi, 1000 fő alatti településen senki sem jelentkezett a koncessziós pályázaton. Ezeken a helyeken - méretük miatt - a törvény mindössze egy dohánybolt nyitását engedélyezi. Ez sem volt azonban elég arra, hogy bárkit érdekeljen a lehetőség, legalábbis a december 15-én kiírt és többször módosított pályázati feltételek szerint. Ugyan a Zrt. most új pályázatot ír ki, ám mivel a keretfeltétlek változatlanok - illetve nem változtathatóak, mivel akkor a többi pályázóval szemben lenne az hátrányos - várható, hogy később sem fognak tolongani a kistelepüléseken a dohányszakboltokért.

Így viszont az állami dohánykereskedelem álmát dédelgető politikusoknak - elsősorban Lázár Jánosnak - azzal  kell szembenézni, hogy csak a "B" terv segít: állami mozgóboltok útján kell majd ellátni a vidéket dohánnyal. Már ha nem akarják, hogy soha nem látott mértékűvé éledjen újjá a feketekereskedelem. Ez viszont a szavakban rendre a kisvállalkozókat pátyolgató kormányzat számára lesz módfelett kínos, a vidéki kiskereskedők számára pedig egyenesen tragikus.

Az állami mozgóboltok ugyanis el fogják szipkázni a helyi kereskedők forgalmának tetemes részét, ami azzal járhat, hogy az érintett kistelepüléseken hamar leépülhet az élelmiszerkereskedelem is. Ez a folyamat pedig a választások előtt gyűrűzhet be.

Ugyanakkor erősen kérdéses a mozgóboltrendszer gazdaságossága is. Korábbi ezzel kapcsolatos kérdésünkre az NDN Zrt.-nél csak annyit mondtak el, hogy jelenleg kialakítás alatt áll a rendszer, ám olyan részletekről, hogy megpályáztatják-e a mozgóboltok üzemeltetését, továbbá, hogy végeztek-e gazdaságossági hatástanulmányokat-e a kérdésben, arról nem tudni. 

Igazi patthelyzetről van szó, amiből a kormánypárt csak úgy tudna kitörni, ha a koncessziós boltok számára lehetővé tenné az élelmiszerárusítást is. Ez azonban már súlyos versenyjogi aggályokba ütközik, mivel így lényegében egy állami vegyesbolthálózat jönne létre, ráadásul az eredeti, névleges célt, a nemdohányzók védelmét is sutba lehet dobni.   

A Lázár János szorgalmazta trafiktörvényt hosszas hezitálás után tavaly ősszel fogadta el az országgyűlés. A területért felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) tavaly december közepén - egy hónapos csúszással - írta ki a pályázatot, amire több mint 15 ezer pályázat érkezett, ám mint sejthető volt - és mára nyilvánvalóvá vált - kizárólag nagyobb, forgalmasabb településekre jelentkeztek vállalkozók.

Titkolózik a pályázatról a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 

A most nyilvánosságra hozott adatokból az tűnik ki, hogy zömében 1000, de még inkább 500 fő alatti településekre nem adtak be érvényes pályázatot. Mivel a törvény szerint 2000 lakos után jár egy koncesszió így valószínűsíthetőleg 1417 koncesszió lett most első körben kiadatlan.

UGyanakkor ebből következik, hogy a maradék, 5600 koncesszióra legalább háromszoros volt a túljelentkezés. (Az NDN szerint a jó forgalmú belvárosi helyeken elfordult 4-5 szörös vagy annál nagyobb túljelentkezés is.)

Kérdéses, hogy a 15 ezer pályázat az végül hány jelentkezőt takar: elvileg ugyanis egy pályázó korlátlan mennyiségű helyre adhatta le a jelentkezését.

Ami azonban még ennél is kérdésesebb, hogy pontosan mi alapján történik majd a jól forgalmú helyeken a koncesszió kisorsolása. A pályázati feltételek ugyanis igencsak elnagyoltak, így a legtöbb - 60 - pont az "üzleti tervre" adható, ám hogy ott pontosan mire mennyit ad az elbíráló Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) az már nem derül ki a pályázati kiírásból. 

Különösen, hogy a jelek szerint az NFM, illetve NDN itt titkolózni készül: korábban kérdésünkre kijelentették, hogy csak a nyertesek neve és a koncesszió helye lesz nyilvános ám maguk a pályázatok, illetve az, hogy a NFM pontosan mi alapján ítéli oda 20 évre a dohánykereskedelem jogát a pályázónak azt már nem tekintheti meg a nyilvánosság.

Arra a kérdésünkre, hogy a titkolózásra mi szükség van, illetve, hogy a pályázatokat miért nem teszik közzé, az NDN Zrt. nem válaszolt érdemben.