110 milliárdot zárol a kormány

Varga Mihály gazdasági tárcavezető 110 milliárdos kormányzati zárolást rendelt el, mert a bevételek nem úgy alakulnak, ahogy várták.
Varga Mihálynak parlamenti hozzájárulás nem kell a zárolásokhoz
Varga Mihálynak parlamenti hozzájárulás nem kell a zárolásokhoz
Kurucz Árpád / MTI

Összesen 110 milliárd forint értékében rendel el belső zárolást a kormány a héten annak érdekében, hogy a tervezett államháztartási hiány 2,9 százalék alatt legyen tartható - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Magyar Közgazdasági Társaság konferenciáján. A zárolás azért szükséges, mert egyelőre nem úgy alakulnak a bevételek, ahogyan az a tervekben szerepel.

Az alacsony infláció, bármilyen jól néz is ki papíron, az államháztartásnak nem túl jó, hiszen a tervezett 2,5 százalék helyett egy százalék alatt alakul majd. Ez már meglátszik az adóbevételekben is. Szintén veszélyeztetik a költségvetést a folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatos esetleges bizottsági döntések. Azt nem részletezte Varga, milyen kormányzati kiadásokat fog érinteni a zárolás.

Mint ahogyan azt sem, hogy az adósságpálya alakulása sem épp olyan, mint amit bejelentett a kormány. Ügyesen csak a 2013-ig tartó ábrát mutatott a miniszter, amelyen az adósságráta csökken. Ehhez képest az idén már látszik, hogy nem sikerül egyelőre ezt tovább vinni. Sőt, a ráta már emelkedést mutat. Arról nem beszélve, hogy jóllehet egyre kisebb arányt tesz ki a devizaalapú adósság, erre még mindig jelentős hatást gyakorol a forint-eruó kurzus. Nagyjából 306 forintos árfolyam mellett tartható az államadósság szintje. Efelett emelkedés következik. Ez nemcsak szembemegy az alaptörvény rendelkezéseivel, de az unió nemtetszését is kivívhatja. A megtörő csökkenő trend miatt ugyanis akár újra is indulhat a túlzottdeficit-eljárás hazánk ellen. Minderről azonban Varga hallgatott, s továbbra is csökkenő adósságról beszélt.

A tárcavezető értékelésében "elmúltnyolcévvel" kezdett. Úgy vélte, szerencsére mára már visszaállt az ország arra a pályára, amely az uniós átlagnál nagyobb mértékű növekedést mutat. Sajnos ennél a visegrádi országok mutatója jobb, de az mindenképp biztató Varga szerint, hogy már nem csak az ipar hajtja a gazdaságot. A belső fogyasztás is emelkedést mutat. Ráadásul ez nem úgy valósult meg, hogy hirtelen megugrott az import, rontva így az egyenleget, hiszen az ország exportteljesítménye javult. A beruházások meredeken emelkednek. Ez azonban leginkább annak köszönhető, hogy az uniós ciklus végén a pénzek ömlenek a gazdaságba. Varga sem titkolta, hogy ez a növekedés nem lesz fenntartható. De lát esélyt arra, hogy a vállalati hitelezés felfutásával a beruházási ráta továbbra is emelkedni fog.

Remek adatként mutatta be a miniszter, hogy ismét négymillió felett alakul a foglalkoztatottak száma. Ez nyilván a közfoglalkoztatottakkal együtt volt csak elérhető, amit Varga is elismert. Hozzátette: a közfoglalkoztatás csak átmeneti lehet, nem lehet berendezkedni arra, hogy az alkalmazottak hosszú távon beragadjanak a közfoglalkoztatásba.
Az adórendszert illetően olyan átalakítások várhatók a későbbiekben, amelyek nem veszélyeztetik a hármas célt, miszerint: családbarát, támogatja a feketegazdaság elleni fellépést és nem veszélyezteti az államháztartás egyenlegét. Ennél részletesebbet most Varga nem mondott.

A devizaalapú hitelek forintosítása, a devizahitelekről szóló szabályozás átalakítása révén a helyzet rendezése október-november tájékán zárulhat le. Hangsúlyozta, hogy az uniós támogatások leosztása során nem presztízsberuházásokat fognak támogatni, hanem olyanokat, amelyek konkrét munkahelyeket teremtenek. Ezzel finoman üzent Tarlós István főpolgármesternek, hiszen a kormány szerint nem jut majd forrás a hármas metró felújítására, miközben a főváros szerint ez elengedhetetlen.

A költségvetés kockázata az idén nem a hiány tartása lesz, hanem az államadósság alakulása – mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke. Meglehetős rutinra tett már szert az ország ahhoz, hogy három százalék alatt maradjon a hiány, az adósságráta további – pontosabban újbóli – csökkentése azonban még komoly erőfeszítéseket fog követelni. Jóllehet 2012 után tavaly év végére a ráta 79,8 százalékról 78,5 százalékra csökkent, az árfolyam változása miatt később 79,3 százalékra emelkedett. Ezen mindenképp dolgozni kell. A költségvetési tanács összehasonlította az egyes kormányok és szereplők becsléseit. Ebből az jött ki, hogy az elemzők a vártál rendre rosszabbat jeleztek előre, a kormány pedig többször olyan intézkedéseket tett, amelyek utólag túlzottnak, túlbiztosításnak minősülhetnek.

Közép- és hosszabb távon kulcskérdés, fenntartható lesz-e a gazdaság növekedése - véli Kovács Árpád. Az államadósság csökkentése három százalékos gazdasági növekedés mellett elég jól tartható, sőt változatlan egyéb paraméterek mentén meredeken csökkenthető lenne. Ugyanakkor egy lassabb, 1,5 százalékos növekedés mellett ugyanez a pálya csak nagyon laposan csökkenhetne. Kovács Árpád igyekezett hangsúlyozni, hogy a mostani növekedési szint megtartása 2015-re csak megfeszített munkával lesz elérhető. A tárcavezetőhöz hasonlóan úgy véli, a költségvetés szerkezete komoly változtatásra szorul. Kovács szerint ennek megvalósítása szinte lehetetlen feladat, ám ennek híján szinte lehetetlen lesz normálisan tervezni és alacsonyan tartani a hiányt.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.