Számításaink szerint, amennyiben a jelenlegi nyugdíjpénzári vagyon összes befizetését a rendszer fennállása alatt folyamatosan magyar állampapírba helyezték volna el, akkor az most mintegy 3680 milliárdot érne, 700 milliárd forinttal többet az idei év március végi összesítésnél, amikor is 3160 milliárd forint volt a számlákon – jelentette be mai Parlamentben tartott sajtótájékoztatóján Selmeczi Gabriella, nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott. Ez egy átlagos munkavállalóra vetítve, aki a rendszer indulása óta fizetett, azt jelenti, hogy a számláján lévő teljes, hozammal együtt értendő összeg 2,3 millió forint helyett 2,5 millió forint lenne. Szakmai körök szerint ugyanakkor ilyen összehasonlításokkor nem szabad elfelejteni, hogy a kötelező magánnyugdíj-pénztári rendszert 20-30 éves időszakra rendezték be, azaz a költségvetésre gyakorolt kedvező hatásait akkor kezdte volna „érvényesíteni”.

Kérdésünkre, hogy vizsgálták-e, vagy készülnek-e vizsgálni, hogy ilyen időtávlatban, azaz 20-30 év múlva milyen hatása lenne egy működő rendszernek a költségvetésre, úgy válaszolt, hogy a „minden elemzőt arra biztatok vizsgálják, hogyan befolyásolná a kötelező magánynyugdíj-pénztári rendszer Magyarország helyzetét.” A helyzetet mindenesetre rendszerszerűen kell vizsgálni. Ez a felállított intézményi hálózat pedig nem csak a magyar, hanem több európai ország számára is gondot jelentő demográfiai problémákat nem oldja meg. Azt gondolom, hogy életveszélyes volt a kötelező magánnyugdíj-pénztári rendszer – tette hozzá.

A sajtótájékoztatón a Selmeczi Gabriella hozzátette, hogy a pénztárak a mintegy 13 éves működésük során 150 milliárd forintot fordítottak működésükre, amely ugyancsak hatalmas összeg. Ha ezt a két összeget összeadjuk és ezt figyelembe vennénk a GDP arányos államadósság számítása esetén, akkor a vizsgálatok alapján azt látjuk, hogy a ráta nem 80, hanem 70 százalék közelében lenne.

Kérdésre válaszolva a miniszterelnöki megbízott megjegyezte, hogy ez a számítás a tartalmazza az kasszáknál lévő állampapír állományt is, azaz a kalkulációban és az összevetés elkészítésében a mintegy 50 százalékos állampapír állomány is szerepel. (A teljes portfólió csaknem fele eredetileg is állampapírban volt elhelyezve.) E mellett azt is kifejtette: még eldöntendő kérdés, hogy a hozamszámítások és a kifizetések közötti időszakban keletkezett kamat összege kit illet, az Államadósság-kezelő Központot vagy a pénztárakat.

Az interneten formálódó pertársaságokkal kapcsolatban – a világhálón azok toborozzák egymást, akik nem kaptak reálhozamot a kasszájuktól - kérdésünkre Selmeczi Gabriella elmondta: arra biztatok, biztatunk mindenkit, hogy kétség esetén forduljanak a tagok a PSZÁF-hez, vagy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalhoz. Azon vagyunk, hogy a segítsünk a problémás helyzetek felderítésén.