A cégeken csattan a rezsiostor
A hazai energiaszolgáltatók a 2013. október 31-ét követő időszakban az azt megelőző tarifának legfeljebb 88,9 százalékát kérhetik el lakossági fogyasztóiktól – kezdeményezi Németh Szilárd fideszes rezsibiztos önálló képviselői indítványában, amely péntek este került fel a parlament honlapjára.
A szabály alapdíjra és energiadíjra egyaránt vonatkozik. A terv megfelel a Fidesz és a kormányzat szándékainak, noha Németh javaslata nem kormány-, hanem önálló képviselői indítványként kerül a képviselők elé. Ez ismerős eljárás, a Fidesz által gyakran alkalmazott módszer révén ugyanis megkerülhetők bizonyos parlamenti egyeztetési szintek, kötelező iparági konzultációk, és a javaslatból gyorsabban lehet törvény.
Az indítvány szerint az áramár-csökkentés egy részét az teszi ki, hogy a szolgáltatók nem szedhetik be a lakosságtól a kilowattóránként (kWh) 8 filléres, valójában az állami Vértesi Erőmű életben tartására fizetett úgynevezett „szénipari szerkezetátalakítási támogatást”, a kWh-nként 7 filléres, valójában a villamosipari dolgozók kedvezményes tarifáját fedező úgynevezett „kedvezményes árú villamosenergiaellátás-támogatást”, illetve a kWh-nként 1 forint 31 fillérre rúgó, valójában a távhőcégek támogatására szolgáló úgynevezett „kapcsolt termelésszerkezet-átalakítást”.
Ez együtt 1 forint 46 fillér, ami a bruttó nappali – szolgáltatótól függően – körülbelül 42 forintos kWh-nkénti tarifának mintegy 3,3 százaléka. Ennek ellentételezéseként a nem lakossági – tehát jellemzően céges – fogyasztók díjai rendre 8 fillérről 17 fillérre, 7 fillérről 20 fillérre, illetve 1,31 forintról 1,71 forintra emelkednek. A Vértesi Erőmű, a villamosipari dolgozók, a távhőcégek így megnyugodhatnak, viszont ezért a nem lakossági fogyasztóknak mostantól kWh-nként 62 fillérrel többet kell fizetniük. Esetükben ez többszázalékos áramáremelésnek felel meg.
Indoklásában Németh Szilárd megjegyzi, hogy a rezsicsökkentés nem energia-, hanem társadalompolitikai intézkedés. Orbán Viktor kormányfő viszont többször kifejezte abbéli óhaját, hogy a rezsicsökkentést a nem lakossági szektorban is érvényesíteni kell, hisz a cégek versenyképességének csökkentése az egész magyar gazdaságra, így a munkahelyekre is kedvezőtlen hatást fejt ki, igaz, az Orbán-kormány eddig szinte minden, hatáskörébe tartozó intézkedésével növelte a vállalkozók energiaterheit.
A lakossági csökkentés fennmaradó részét a jelek szerint januárhoz hasonlóan ismét az áram- és gázszolgáltatóknak kell „kiköhögniük”. Legalábbis a tervezetben nincs arra vonatkozó kitétel, hogy az áram- és a gázszolgáltatók kapnak-e olcsóbban gázt vagy áramot a nekik energiát beszállító állami MVM Magyar Villamos Művektől. A távhőcégeknek a januári tízszázalékos fűtésdíj-csökkentésen elszenvedett veszteségeit az állam a „kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási díjból” nagyrészt kompenzálta. Az iparág ugyanakkor egyelőre nem tudja, hogy november 1-jétől növekszik-e, és ha igen, mennyivel az újabb csökkentés miatti támogatásuk.
A tervezet rögzíti, hogy a közműhivatal az eddigi évi egy helyett bármikor új rendszerhasználati díjakat szabhat. Ez az áramszámla körülbelül fele, a gázszámlának pedig mintegy 20 százaléka, és ennek szintjéről folyt az év elején nagy politikai port felvert per. Egy mélyen energiaszakmai, de kevéssé ideillőnek tűnő kitétel is került a javaslatba. E szerint mostantól amelyik gáztároló cégnek van legalább 120 millió köbméter „mobil gázzá átminősített párnagáza”, azt a szakminiszter rendeletére köteles könyv szerinti értéken eladni. Ez egy régi szakmai vita, mely szerint, ha egy tárolóból kiszívják a benne tárolt „párnagázt”, vagyis a ki- és betermelt mobil gáz alatti gázréteget, akkor ugyan rövid távon pénz áll a házhoz, de a gáztároló működésképtelenné válik, mivel nincs, ami kinyomja a rétegekből a mobil gázt a felszínre.
A párnagáz eladása tehát szakértők szerint egyet jelent a gáztároló megszüntetésével. Ennek megfelelően jelenleg egyik hazai gáztárolóban sincs „mobil gázzá átminősített párnagáz”. Ugyanakkor hétfőn az MVM tulajdonába kerülhet az összes hazai gáztároló, így az állam dönt a hazai gáztárolás mikéntjéről. Holoda Attila, az Orbán-kormány volt energiaügyi helyettes államtitkára a Facebookon a hír kapcsán úgy vélekedett, „ez egy köztörvényes bűncselekmény, egy egyébként is túlárazott eszköz tudatos tönkretétele, szakmai hozzáértés hiányában, politikai és hatalmi célok mentén, hideg fejjel, cinikusan, arcátlanul magabiztosan és pökhendien, szégyen és gyalázat”.
