A javaslat célja a hivatalos indoklás szerint az, hogy hangsúlyozza, „az Erzsébet-utalvány forgalmazásából származó bevételek kizárólag az Erzsébet-program keretében használhatóak fel”. Utóbbiról azonban nem esik szó, viszont „pontosítják” az Erzsébet-utalvány fogalmát, és megengedik a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványnak (MNÜA), hogy bárkivel szerződést köthessen. A törvény jelenlegi formája szerint az állami utalványt ételvásárlásra, illetve szociális célú vásárlásra lehetett felhasználni.

Az új verzió ezt kiegészíti: az egyik pont szerint az utalvány gyermektámogatásként is használható lesz, vagyis a felhasználók jogosultak lesznek a csekkek „a gyermekek neveléséhez, gondozásához szükséges” termékek megvásárlására vagy szolgáltatások igénybevételére. Ezt a bővítést a részletes indoklásban is megemlítik, ám azt már nem, amely szerint az utalvány minden adómentes vagy kedvezményes cafeteriajuttatás kifizetésére is felhasználható lesz. Vagyis akár üdülési támogatásként vagy iskolakezdési támogatásként is adható és elfogadható lesz – de akár kulturális utalványként is működhetne majd, ha az adótörvény így változna.

Ez a változás lehetővé teszi, hogy a teljes piacot államosítsák, illetve a felhasználók nagy részét tereljék át az Erzsébet-rendszerre. A hivatalos indoka az Erzsébet különleges kedvezményeinek az, hogy így az állami alapítványnál csapódik le a csekkes rendszer haszna, amelyből az szociális és üdültetési programokat képes finanszírozni. A Magyar Nemzeti Üdültetési Alapítvány számára ennek garantálására írták elő, hogy csak saját tulajdonú cégét bízhatja meg munkákkal, illetve civil szervezetekkel, nonprofit alapítványokkal működhet együtt. A nagyobb garanciákra hivatkozva most viszont már lehetővé teszik az alapítványnak a külső cégek megbízását is. (Munkatársunktól)