Fizetni kell a 75 éveseknek
A kormány egy minapi rendeletében írta elő, hogy a futamidő a 75. életév betöltéséig terjedhet. Arról viszont nem szólnak a hatályos jogszabályok, mi lesz azokkal, akiknek ezen túl is fizetniük kellene a törlesztést. A szaktárcához fordultunk felvilágosításért, ahol azt a választ kaptuk, hogy a szabályozás a jelenlegi általános banki szabályozásnál enyhébb feltételeket jelent, az adós számára lehetővé teszi, hogy a fennálló adósság visszafizetése a lehető legkisebb anyagi tehervállalást jelentse. A pénzkölcsöntartozás egyéb általános feltételeit a hatályos jogszabályok, így a Ptk. rögzíti – tették hozzá.
Senki ne számítson tehát arra, hogy amennyiben túlfutna a futamideje, a bank majd elegánsan elengedi a tartozásból hátralévő részt. A polgári törvénykönyv alapján az adósnak rendeznie kell tartozását. Banki körökből származó információink szerint a pénzintézetek nem fogják törölni a jelzálogot az ingatlanról a jelzálogalapú hitelek esetében, amíg az ügyfél ki nem egyenlítette a hiteltartozását. Vagyis ha az ügyfél nem fizet, rámehet a háza.
A banki szférát jól ismerő szakértők szerint nem valószínű, hogy sok devizaadós kerül ilyen helyzetbe. Azokról van szó, akik bekapcsolódnak a kormány Otthonvédő programjába, és az eredeti devizahitelszerződésük mellé a hároméves, fixált árfolyamos időszak alatt egy másik, gyűjtőszámla-szerződést is kötnek a bankkal. Itt gyűlik a tényleges és a fixált árfolyam szerinti törlesztőrészletek különbözete. Ennek törlesztése 2015-től indul, de legfeljebb az eredeti hitelkeret még fixált időszak alatti törlesztőrészletének 15 százalékát kell havonta visszafizetni a banknak (aki akar, kérelmezheti, hogy ennél nagyobb összeget állapítson meg a pénzügyi intézmény.)
Azért nem tűnik képtelenségnek ez az élethelyzet: a jogszabály szerint az eredeti devizahitel futamidején túlmaximum 30 évvel nyúlhat el a gyűjtőszámla futamideje. Vagyis aki 20 évre vette fel a hitelét, annak 50 évig is eltarthat, míg vissza fizeti a hitelt. A 75. életévre vonatkozó korlátozást figyelembe véve a 25 évesnél idősebb korukban devizaadósságot felvettek között kell keresni az érintetteket.
Egyes vélemények szerint az utódok örökölhetik, átvehetik majd a törlesztést, ám ennek technikai akadályt állít, hogy a kormányrendelet lezártnak tekinti a futamidőt a 75. életévnél. Ez esetben egy új szerződés megkötése jöhet szóba a bank és a törlesztést átvállalók között, de a bizonytalanságot jellemzi, hogy ezt határozottan egyik banki forrásunk sem merte kijelenteni.
Mint ahogy az sem lett világosabb számukra a rendelet megjelenése óta, hogy mit kezdjenek az üzletszabályzataikkal, amelyben alacsonyabb életkornál húzták meg a szerződéskötés lehetőségét – lapunk erre tegnap hívta fel a figyelmet. Egyes bankok 70., mások 65. életéven túlnyúló futamidőknél is már pótlólagos fedezetet vonnak be. A megoldás csak áttételesen derül ki a szaktárca válaszából, mely szerint a kormány szabályozása enyhébb feltételeket jelent annál, amit a bankok jelenleg alkalmaznak. A kormány a jelek szerint evidenciának veszi, hogy a pénzintézetek majd igazodnak az új helyzethez, ám banki körökben változatlanul szükségesnek tartanak egy pénzügyi felügyeleti állásfoglalást.
Lesz itt fogyasztás!
A kormány nem számít arra, hogy a svájci frank erősödése nyomán a fogyasztás drámaian visszaesne – közölte tegnap a Nemzetgazdasági Minisztérium az MTI megkeresésére. A tárca szerint a devizahiteleseket segítő árfolyamrögzítés lehetőségével a kormány egy hatékony eszközt állított fel arra, hogy az árfolyamgyengülés által érintett háztartások fogyasztásra fordítható jövedelme ne csökkenjen. Közölték: természetesen a makrogazdasági kockázatok vizsgálatakor minden potenciális külső, illetve belső sokkot, valamint annak lehetőségét figyelembe vesznek.
