Osztrák bankok csábítják a magyarokat
A lapunk által megkérdezett bankvezetők nem tapasztaltak változást a hazai lakossági megtakarítások területén a nyugdíjrendszer tervezett átalakításának bejelentése óta. Az átlagos ügyfelek körében nem nőtt a kivétek aránya, a lakossági bankok ügyfelei nem „menekítik” külföldre vagy a párnacihába a pénzüket azért, mert nem érzik biztonságban azt a magánnyugdíjpénztári vagyonok burkolt államosítása után.
A burgenlandi pénzintézetek mégis magyar nyelvű, a betétek biztonságát hangsúlyozó hirdetésekkel igyekeznek felhívni magukra a magyarok figyelmét. Ezzel kapcsolatban az egyik bankvezér úgy fogalmazott: a tartományi bankok mindig is lelkes betétgyűjtők voltak, s a terület Magyarországgal való történelmi és földrajzi kapcsolata miatt számítanak a magyar ügyfelekre is. Mivel a kamatokban nem tudnak versenyezni, a burgenlandi bankok már tíz évvel ezelőtt is azzal igyekeztek magukhoz csábítani a magyar ügyfeleket, hogy azt hangsúlyozták, az osztrák gazdaság és bankrendszer stabilabb, mint a magyar, ezért azt hangsúlyozzák, hogy az ügyfelek pénze náluk nagyobb biztonságban van.
Az osztrák bankok egyébként korábban nem csak így próbáltak meg magyar ügyfeleket szerezni. Hirdettek jelzáloghitelt aktív BAR-listásoknak is, vagyis olyanoknak, akik még nem rendezett korábbi adósságuk miatt biztosan nem számíthattak hitelre hazai pénzintézettől. A válság miatt azonban ezzel már leálltak a „sógor” bankok, mert a kockázatok mára számukra is vállalhatatlanul magasak lettek ebben az ügyfélkörben.
Más a helyzet azonban az ügyfélszámot tekintve telített, ám az elmúlt években sokat fejlődött privátbanki piacon. Ebben a szegmensben már akad kihívás bőven. Komoly esély van rá, hogy jövőre a szektor egészének inkább a kezelt vagyonok szinten tartásáért,mintsem a növeléséért kell megdolgoznia – véli Karagich István, a Blochamps Capital vezetője, aki munkatársaival évről évre részletesen elemzi a hazai privátbanki szolgáltatókat és a piacot egyaránt.
Mint mondja, hiába kacérkodott korábban a „közép-európai pénzügyi központ” víziójával az ország és a politikai vezetés, ez mára ábránddá vált. Hiszen nemhogy a külföldi privát tőke hazánkba vonzása nem jön szóba, de a nem kellően elő készített adóamnesztia (az offshore vagyonok hazahozását elősegítő törvénytervezet), a magánnyugdíjpénztárakban tartott megtakarítások elvonásának módja és a banktitok kezelése mind olyan tényezők, melyek a racionális hazai magánbefektetőket is pénzeszközeik „földrajzi diverzifikációjára” készteti.
Az adóváltozások egy része ugyan szolgálhatná egy erős, alsó-középméretű privátbanki ügyfélréteg növekedését, ám a privátbanki szakértő szerint a magántulajdon kormányzati kezelésével kapcsolatos tapasztalatok a 20–50 millió forintos megtakarításokkal rendelkező és a befektetéseit eddig szinte kizárólag itthon tartó ügyfélkört is arra késztetik, hogy a környező országokban –elsősorban Ausztriában – nyissanak számlát.
Ez az elmúlt években is tapasztalt, a vizsgálatok szerint 200–300 milliárd forintos vagyontranszfert növelheti, mégpedig igen komoly mértékben. Az egyenként kisebb összegű megtakarításokkal rendelkező ügyfelek ily módon összességében komoly gazdasági hatású tömegként jelennek meg, s akár évi 40–50 milliárd forinttal növelhetik a vagyonkiáramlást.
Míg ez korábban elsősorban a politikai és a gazdasági elitet, valamint a szürke- és feketegazdaság szereplőit érintette, addig a jelenlegi folyamatok részeként a középosztály pénzügyi tekintetben óvatosabb, de nagyszámú tagjai is hason lóan cselekedhetnek. Ennek leginkább a kelet-ausztriai regionális bankok, valamint a bécsi privátbanki szolgáltatók örülnek majd.