A Kopaszi-gát. A telekügyletek kapcsán újabb kihallgatások várhatók

Népszabadság - Kocsis Zoltán

További gyanúsítottak kihallgatását tervezi a BRFK a Kopaszi-gát melletti telkek értékesítése miatt, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés ügyében indított nyomozás keretében – tudta meg rendőrségi forrásból a Népszabadság. A rendőrség a napokban a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) két munkatársát, egy főosztályvezetőt és a vezérigazgató egyik tanácsadóját hallgatta ki gyanúsítottként. A gyanú szerint ők ketten jelentős kárt okoztak az államnak, amikor megszavazták egy XI. kerületi, a Kopaszi-gát mellett fekvő ingatlan áron aluli értékesítését. A KVI hasznosítási tanácsának 11 tagja van, feltehetőleg közülük, illetve a döntést előkészítő szakértők közül kerülhetnek ki a további gyanúsítottak.

Az ügyben a fideszes Schneller Domokos tett feljelentést, aki szerint legkevesebb 200 millió forint kár érte az államot, ugyanis egy 3,3 hektáros területet bruttó 220 millió forintért szerzett meg egy offshore hátterű cég, miközben az a terület szerinte legalább ötszázmillió forintot ér. A rendőrség egyelőre nem kíván számháborúba bocsátkozni az ingatlan értékéről. A BRFK sajtóosztálya lapunk érdeklődésére azt közölte: az ügyben „pótlólag ingatlanszakértő kirendelésére került sor”.

A Duna szabályozásával létrejött mesterséges öböl, illetve az előtte húzódó gát és a mögötte fekvő, csaknem 36 hektáros terület magánbefektető bevonásával történő hasznosításáról 2003-ban döntött a XI. kerületi képviselő-testület. Az ellenzék által hevesen bírált határozat értelmében a kerület nem piaci áron, hanem könyvértéken vitte be a telkeket a szocialista kötődésűként ismert Leisztinger Tamás ingatlanfejlesztő érdekeltségével közös cégbe, az Öböl XI. Kft.-be.

A Kopaszi-gát légifelvételen
www.civertan.hu Még a terület értékét jelentősen növelő szabályozási terv elfogadását sem várták meg. Később sem bizonyultak türelmesebbnek. Az önkormányzat ugyanis a beruházás befejezése előtt kiszállt a közös projektből, csupán egyszázalékos tulajdonrészt tartva meg magának. Így csak a bevitt ingatlan apportértékének inflációval, 550 millió forinttal növelt árát kapta vissza az önkormányzat, míg az ingatlan felértékelődéséből származó milliárdos haszontól elesett.

De Leisztinger sem maradt sokáig a közös cégben. Az Öböl XI. Kft. 99 százalékát birtokló Öböl Invest Kft. 75 százalékát néhány hónappal az önkormányzat kiszállása után – sajtóértesülések szerint 25 milliárd forintért – eladta egy portugál befektetői csoportnak (Mota-Engil, Finibanco, Estia).

Schneller Domokos 2007-ben tette meg első feljelentését különösen nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés gyanújával. (Az általa kezdeményezett önkormányzati vizsgálóbizottság éppen akkorra készült el jelentésével, amelyben a kerület számára előnyös vállalkozásnak minősítette az ingatlanügyletet. A fideszes képviselők szavazás nélkül kivonultak a teremből.) Még le sem zárult az első rendőrségi nyomozás, Schneller már újabb váddal –közokirat-hamisítással és csalással –állt elő: Molnár Gyula polgármester még a testület döntése előtt eladta a telkeket.

Az első feljelentés nyomán indított nyomozást a Budapesti Rendőrfőkapitányság bűncselekmény hiányában tavaly nyáron megszüntette. Schneller panasszal élt, így a Fővárosi Főügyészség is foglalkozott az üggyel. A vádhatóság végül megalapozatlannak minősítette a képviselő állításait, mondván, az önkormányzati földterületekkel törvényesen, a kerület érdekében eljárva, a képviselő-testület felhatalmazásával gazdálkodtak.

Schneller Domokos ekkor újabb beadványt írt, ezúttal az öböl északnyugati részén húzódó 3,8 hektár apportjával kapcsolatban talált hivatali visszaélésre utaló jeleket. A telket az önkormányzat pályázta meg a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnál – akárcsak a Lágymányosi híd lehajtójánál lévőt –, majd beszerzési áron vitték be ezeket előbb a kerület saját cégébe, a Buda Hold Kft.-be, majd alig valamivel többért a fejlesztést végző Nádor Öböl Kft.-be, amely akkor már Leisztinger köreihez tartozott.

A feljelentések és a nyomozások azonban mit sem változtatnak a sanyarú igazságon: a Kopaszi-gát továbbra is szépen csillogó üres kagylóhéj. Molnár Gyula tavaly elismerte: a 4,5 milliárdból – benne a 2,75 milliárdos hitellel – megvalósult közpark elkészülte óta a beruházás lelassult, az ingatlanfejlesztőnek láthatóan nem áll szándékában a teljes körű üzemeltetés. A területen megépült 14 modern pavilon közül csupán kettőt használnak: az egyikben egy étterem, a másikban a kikötő irodái működnek.

A gyönyörűen kiépített, hatalmas parkban hétvégenként sokan vannak, bár program alig van. (Az épületek és a környező táj építészei számos szakmai elismerést söpörhettek be.) A polgármester ezért azt javasolta a képviselőtestületnek, hogy vegye vissza üzemeltetésre a közparkot. Az önkormányzat a jobb megtérülés érdekében – a pavilonok csupán szerkezetkészek, így az üzemeltetőt komoly kiadások terhelik – minimum 25 évre szerződött volna, ráadásul magának kérte a rendezvényszervezés és a reklámértékesítés jogát.

– A fentiekből és az épületek bérbeadásából származó bevételek az első, bevezető évet követően egyensúlyba hozhatók a kiadásokkal – állította a polgármester, aki szerint nincs ellentmondás a múltbéli döntések és a jelenlegi javaslat között. – Akkor az volt az előnyösebb a kerületnek, ha eladjuk a területet, és ott egy ingatlanfejlesztő hoz létre egy közparkot, mivel erre saját forrásokból nem lettünk volna képesek. Most viszont a kerületben élők akkor járnak jól, ha a közparkban valamennyi lehetséges szolgáltatás elérhető – állította.

Az üzlet azonban nem köttetett meg. – A gát hasznosítása továbbra is az Öböl XI. Kft. kiemelt feladatai közé tartozik, jelenleg is tárgyalunk a bérbeadásról – állítja Szörcsök Gabriella, a cég értékesítési vezetője, aki a tévedések elkerülése végett még hozzáteszi: a fejlesztés jelenlegi kezdeti stádiumában a park eladása nem szerepel a tulajdonos elképzelései között. A további tervekről azonban nem árult el többet.

A Kopaszi-gát eredetileg nem szimpla telekügyletről szólt. Egykoron vízi vidámparkot, különleges színpadot, jégcsarnokot, görkorcsolyapályát, irodákat, hotelt és kikötőt álmodtak oda. De sokan becsapottnak érzik magukat. A kezdetekben 35 milliárd becsült fejlesztésnek csupán a töredéke valósult meg. Lett belőle néhány elegáns könnyűszerkezetes pavilon és köröttük tájépítészeti gyönyörűség.

Kapcsolódó cikkek: Rekordot énekeltek az iskolások | Szülői szigor | A Fővárosi Főügyészség vizsgálja a Kopaszi-gát privatizációját | Nyomoznak a Kopaszi-gát ügyében | Kopaszi-gát: tisztességes fejlesztés?