Furcsán került 1,3 milliárdért köztulajdonba az adatvagyont kezelő cég
A cég már 2010 decemberében az állam felvásárlási célpontja lett. Ekkor született meg a nemzeti adatvagyonról szóló törvény, amely kimondta: csakis száz százalékig állami tulajdonú cég kezelhet olyan adatokat, amilyeneket az Idomsoft. Az ezredfordulón alapított társaság addig is számos fontos állami megbízást kapott, a cég több választás lebonyolításán túl a schengeni információs rendszer és az anyakönyvi nyilvántartó rendszer kidolgozásában is részt vehetett.
Tulajdonosi köre alapítása óta időről időre változott. 2008-tól jogelődjének vezetője, majd részvényese volt Deményné Kertész Krisztina, aki korábban a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának (KEK KH), vagyis a legnagyobb, milliárdos díjat fizető megrendelőjének informatikai elnökhelyettese volt. 2010-ben fő tulajdonosa Schäffer István lett, aki 1998 és 2009 között a kormányzati közbeszerzéseket is intéző szervezet, a KSZF főigazgatója volt. Tőle vásárolta meg a társaságot már a nemzeti adatvagyonról szóló törvény hatálybalépése után a Tigra Kft., amelyet Vertán Györgyhöz köt a szakma. (Érdekesség: 2012 májusában Deményné Kertész Krisztina, az Idom volt részvényese, a Tigra résztulajdonosa lett az elektronikus cégnyilvántartás adatai szerint.) A NISZ csak egy 2012. novemberi kormányhatározat alapján vette meg tavaly decemberben a céget a Tigrától, tulajdonosként az állami ingyenes céginformációs adatbázis szerint tegnap még nem is volt bejegyezve.
Miért nem rögtön az állam vette meg a céget a törvény alapján? Ha így tesz, spórolhatott volna, hiszen az Idom 2011-ben 327 millió forint osztalékot fizetett a tulajdonosainak. Az ügyben megkerestük az illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot és a Tigra tulajdonosát, Vertán Györgyöt is. Utóbbi elmondta: fél évig tartó tárgyalások után 2011 novemberében szerződtek le egy többlépcsős konstrukcióra, végül 2012 folyamán szereztek teljes tulajdont a cégben, amelybe beolvadt a hasonló profilú Multipolaris államigazgatási üzletága is. Így emlékeznek az Idom ügyeit ismerők is, bár hozzáteszik: a megállapodást a vételi ajánlat több elutasítása előzte meg. – Szakmai befektetés volt, amely jól illeszkedett a Tigra profiljába – indokolt Vertán György, aki üzleti titokra hivatkozva nem nyilatkozott arról, mennyiért vásárolták a kilencven fejlesztőt foglalkoztató céget. Azt a jogalkotó szándékának tiszteletben tartásával indokolta, hogy ennyi nehézség után miért vált meg szinte azonnal az Idomsofttól. – Megkeresett az állam a vételi szándékkal, és tisztességes ajánlatuk eredményeként mindkét fel számára megfelelő szerződés köttetett – mondta.
Az NFM tájékoztatása szerint a kormányzati belső egyeztetés 2012 szeptemberében kezdődött az Idomsoft Zrt. ügyében, s novemberben született a kormányhatározat. A NISZ hatékonyabban tárgyalt Vertánékkal, mint ők az előző tulajdonosokkal: alig egy hónap múltán már alá is írták az 1,3 milliárdos adásvételt. Megkérdeztük a minisztériumtól, tudtak-e a tulajdonosváltásról. – A kormány alapos vizsgálat után, megfontoltan és átgondoltan hozta meg döntését – reagáltak.
A 2010-es adatvagyontörvény és a Tigra 2011-es belépése, valamint az állami tulajdonszerzés között is zajlottak az események. 2010-ben, a választások után kiszállt a cégből az a tulajdonostárs, akinek révén a cégnek egyetlen komoly, versenyszférából érkező megrendelése volt – az MKB Banknak dolgoztak –, s ez a megbízás kifutott. Az Idomsoft onnantól csak az államból élt, amely azonban megrendelőként ekkor már sorozatosan megkérdőjelezte a cég munkájának minőségét, s ez a számlafizetések késlekedésével járt. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. pedig 2011-ben az állami vagyonkataszter körüli viták okán egymilliárdos kártérítésért beperelte az Idomsoftot a Fővárosi Bíróságon.
Az Idomsoft állami tulajdonba vételével az adatvagyonra vonatkozó törvényi előírások teljesülnek, s az állam kiadásai csökkennek. Ráadásul, mutat rá az ügyet ismerő forrásunk, a NISZ ki tudja majd használni az Idomsoft kapacitását, hiszen átvette a fejlesztőket, akiknek lesz még feladatuk, például a járási rendszerek kapcsán. Ez persze felveti azt a kérdést, hogy alaposak-e a cég munkáját korábban ért kormányzati kritikák, s érdekes kérdés az is, hogy az MNV Zrt. továbbra is fenntartja-e milliárdos igényét a céggel szemben?
