A települést, amelynek nyomait már az 1890-es években megtalálták, 2000-ben légi felvételekkel azonosították, a helyszínen pedig most először végez ásatást a Pázmány Péter Katolikus Egyetem régészeivel és hallgatóival – mondta Bertók Gábor ásatásvezető régész.

Mint beszámoltunk róla annak idején: a Tolna és Somogy találkozásánál, a Tamási és Dombóvár között lévő Szakcs falutól hét kilométerre, egy búzatábla és egy kukoricaföld alatt lapul a szinte ismeretlen, eddig alig-alig bolygatott római kori város. Elsőként Fröhlich Róbert írta le 1890-ben, hogy Felsőleperd közelében, az egykori gölösi malom mellett alighanem egy nagy kiterjedésű római várost rejt a föld. 

A korábbi légi fotók alapján egy városias település képe tárult fel, amelynek területe 600-szor 600 méter volt, a falakon belül mintegy tíz nagy épület és egy legalább 270 méter hosszú kettős oszlopsor rajzolódott ki. A felvételeket később talajradaros és magnetométeres kutatással egészítették ki.

A kutatók most két árkot nyitottak. Az egyik, 10-szer 15 méteres szelvény a település központjának nyugati kapuját tárta fel, ahol a terület nyugati zárófala, kapupillére és a falakon kívül futó porticus két pillére állt; ott 4. századi pénzérméket találtak.

A Librarius azt írja: a központi épületcsoport egyik része a szabadbattyáni palotával mutat szerkezeti és méretbeli hasonlóságot. Ettől kissé keletre egy fürdőszerű épület márványtöredékei a földfelszínen is megtalálhatók; a központ nyugati felén lévő két épület gazdagon díszített voltát az ott előkerült márvány- és porfirtöredékek bizonyítják.

A kutatás az épületek földradaros felmérésével és további ásatásokkal folytatódik, augusztusban pedig restaurátorok fogják felszedni és konzerválni a nagyobb felületen egyben maradt falfestménytöredékeket – mondta Bertók Gábor.