Működik a bohózati gépezet, csak éppen a lélek kevés benne

Pénzt sejtető hirdetésre egymás után jelentkeznek a külsőre teljesen egyforma, ám erősen különböző jellemű, viselkedésű férfiak. Szabványos gazdag angol házba érkeznek, a családfő köszvényes, a nővére szeretné távol tartani az italtól és a szivartól - ennek kijátszása igen bőséges humorforrás. A lánya dilettáns modern festő, és éppen egy örökségleső műkritikusba szerelmes - ez meg a nonfiguratív művészet fölötti szokványos élcelődésre nyújt alkalmat. Az inas cinikus, kétkulacsos és korrupt, keveri és elsimítja a bajokat - Figaró romlott leszármazottja. Van még vaksi ügyvéd, primitív aszszony, folyton beszélő vendég nő és egy rendkívül aktív szélhámos, aki történetesen az első, az igazi jelentkező nevében ügyködik, és a megvesztegetett inas segítségével folyvást próbálja hárítani a többieket.

Horesnyi Balázs díszlete félig-meddig felel meg a játék mindkét követelményének, nagyjából emlékeztet egy előkelő angol szalonra, és kimódoltan teszi lehetővé az eltűnéseket és felbukkanásokat. Szakács Györgyi figurára és színészre pontosan szabott jelmezeiben nagyrészt szerepklisék ágálnak. Igazi kivétel csak Márkó Eszter, aki az együgyűen féltékenykedő asszony alakját, sorsát érző humorral jeleníti meg.

Van némi emberi elesettség Újréti László ostoba, trotytyos ügyvédjében, és jellemet sejtet az, ahogyan Józsa Imre a ház öntudatos uraként közlekedik a kerekes székkel. Besenczi Árpád technikásan oldja meg a három élesen eltérő karaktert, az együgyűt, a korrektet és a zsebtolvajt, ugyanabban a szmokingban is határozottan különbözteti meg a figurákat. Közös vonásuk is lehetne, hogy lelke mélyén, alkatában mindegyik balek, ha az előadás súlyt helyezne ilyesmire. Gesztesi Károly energikusan küzd a harcot soha föl nem adó, legyőzhetetlen intrikusként, Schnell Ádám blazírtan poentíroz a helyismeretét és információit szorgosan kamatoztató inas szerepében. Fila Balázs érdekeiben sértett műkritikusa találó, Ullmann Mónika szerelmes házi kisasszonya fakón általános, Esztergályos Cecília nagynéniként színesen az.

Méhes László rendezésében olykor döcögősen, de összességében hatékonyan működik a bohózati gépezet, csak éppen a lélek, azaz a humor kevés benne. Az, amit az előadás, a játék adhatna a történethez, a librettóhoz, és ami megkülönböztethetné a színházi nevetést attól, amit csiklandozás vált ki.