A Szentendrei úton haladva húsz-harminc óriásplakátot lát az ember elsuhanni. Mire megjegyezné az egyiket, jön a másik, és el is felejtjük, mit láttunk elsőként.

"Baj van a mennyiséggel" - mondja Molnár Gyula tervezőgrafikus, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tanára. Magyarországon körülbelül harmincegyezer gigantposzter látható, ennek közel harmada Budapesten. Hidvéghy Melinda, az Epamedia vezérigazgatója szerint ez nem sok, Ausztriában például hatvanezer darabot tartanak számon. Szlovákiához és Csehországhoz képest azonban soknak tűnik: az előbbi országban tizenkétezer, az utóbbiban tizennyolcezer van belőlük.

- Az óriásplakát létjogosultságát senki nem tagadja, fontos információforrás. A gond az, hogy a kommunikációs lehetőségei nincsenek jól kihasználva - vallja Bakos Katalin művészettörténész, a 10x10 év az utcán című plakáttörténeti mű szerzője. - Az utcán látható mai óriásplakátok nem felelnek meg a plakát műfaji elvárásának - véli egyöntetűen Molnár Gyula és Bakos Katalin.

A művészi plakát története Európában a kezdetektől fogva összefonódott a képzőművészettel. Nagyobb tekintélyre akkor tett szert, amikor ismert művészek is bekapcsolódtak a készítésébe. Ötletes és esztétikusan megtervezett alkotások születtek, és bár akkoriban is a megrendelő volt az úr, a mű mégis tükrözte a művész személyiségét. Ez szűnt meg a 80-as évek végén, 90-es évek elején, amikor tömegesen jelentek meg Magyarországon a külföldi multinacionális cégek, és velük együtt a gigantposzterek.

Az utcán található óriásplakátok többsége valamilyen kampány kísérő része. Legtöbbször egy, a tévében vetített reklám egy képét nagyítják ki, és teszik közre a termékkel kapcsolatos információáradat kíséretében. Molnár Gyula szerint ez azért nem működik, mert a plakát eredetileg egy önálló médium. Sőt, a jó plakátból nem is lehetne filmet csinálni, hisz fogalmakkal dolgozik, nem narrációval. Bakos Katalin úgy gondolja, a mai óriásplakátok egy alapvető szabályt nem tartanak be: nem érthetők meg azonnal, hisz külön születik a kép és a szöveg, ezek már nem erősítik úgy egymást, mint régen. Hiányzik a játékosság, a vizuális párbaj a célközönséggel, a rejtély, amely egykor megvolt, melyet tovább lehetett gondolni.

A plakátok az utóbbi időben egyre sablonosabbak, leginkább egyszerű árcédulák sokkolóan nagy méretben. Sok a szöveg, túl sok az apró betűs rész, és még így is meglepően hatékonyak. A Szonda Ipsos 2008-as közterületi kampány hatásvizsgálata alapján a pestiek 41 százaléka emlékszik, hogy látta a kültéri reklámokat, sőt 53 százalékuk érdeklődését komolyan felkeltette a termék vagy szolgáltatás.

2000-ben indult az ARC óriásplakát-kiállítás. A szervezők akkor azt nyilatkozták, hogy a kreatív verseny célja többek közt új megközelítésben bemutatni a reklám és a képzőművészet viszonyát, és hangsúlyozták, hogy a pályázat nemcsak a szakmabelieknek, hanem más területek kreatív alkotóinak is szól. Kérdés, hogy hatott-e az ARC kreativitása a mai óriásplakátokra. Mélyi József művészettörténész és tavalyi ARC zsűritag szerint közvetve igen, mert "erősítette a fiatalabb generációk kritikus hozzáállását, illetve csökkentette vizuális naivitásukat".

A mai óriásposzterek nagy százaléka nehezen nevezhető alkotásnak. Sokakat zavar a környezetükben található gigantposzter-rengeteg, és próbálnak tenni ellene. Tavaly Újbuda, az idén több pasaréti lakos lépett fel az óriásplakátok ellen, sikerrel. Ugyanakkor, ha a számukat optimalizálnák, kicsit szigorúbb szabályozás volna, és az alkotók valóban kihasználnák a műfaj lehetőségeit, még üde színfoltjai is lehetnének a városnak azzal a több mint tíz négyzetméternyi tiszta felülettel, amely kimagaslik a romos épületek, a kosz és a szemét közül.

A hazai közterületi reklámpiacot már-már háborús viszonyok jellemzik, különösen, amióta a Multireklám felvásárlásával az osztrák Epamedia-csoport lett a piacvezető. A csoport (amely tagjai között tudhatja az Akzent Mediát, az Intermédiát, a Magnum Megaboardot, a Multireklámot és az Outdoort) jelenleg a köztéri piacon 49 százalékos részesedéssel rendelkezik. (Az óriásplakát-szegmensben is 49 százalékkal bír.) A kültéri reklámpiac többi szereplője közül az Europlakat-Avenir-duó ma mintegy 4500 óriásplakát- és 2000 kisebb felületet mondhat magáénak. A német és magyar tőkéből létrehozott Pont Reklám (amely nemrégiben megállapodást kötött az Echo TV-t és a Magyar Hírlapot is tulajdonló cégcsoporttal) 2300 óriásplakáthelyet birtokol országszerte; a Mahir Cityposter 1300 hirdetőoszloppal és ezernél több egyéb felülettel rendelkezik. A kisebb cégek évek óta próbálnak összefogni az Epamedia dominanciájával szemben, többen ki is léptek a Magyar Közterületi Reklám Szövetségből. (Ny. M.)

Az óriásplakátok manapság egyszerű árcédulák, sokkolóan nagy méretben