Emilio Sansolini, sportszerekre szakosodott grafikus tervező megrajzolta a 2016-as labdarúgó Európa-bajnokság legemlékezetesebb szereplőit a Simpson család stílusában. A sorban ott van egy hazai hős is, szürke mackónadrágban...

Új fejezettel gazdagította a szemléltető oktatás krónikáját egy amerikai grafikusnő: antropomorf jegyekkel ruházta fel a Mengyelejev-féle periódusos rendszerbe foglalt elemeket, hogy könnyebben rögzüljenek a fejekben, sőt történetet is ír róluk. A gyakorló kémiatanár szerint a rajzok sok gyereknek segíthetnek a befogadásban.

Rövid idő alatt csaknem negyven fölajánlást kapott Vásárhelyi Antal grafikusművész, akinek jövő hétfőig kell befizetnie a ferencvárosi bérlakása miatt fölgyűlt tartozását, különben hátralék miatt kilakoltatják önkormányzati bérlakásából.

Az ország vélhetően legpazarabb kerékpáros-képeslapgyűjteményének töredékét nemrég egy dél-balatoni löszpincében tekinthették meg a Királyi Honvédség kerékpáros-hadosztályaiban szolgált katonák üzeneteiből rendezett tárlaton. Ma már sokkal kevésbé trendi levlapot küldeni, mint száz vagy akár tíz éve, a választékra azonban nem lehet panasz.

Faniszló Ádám könyvborítója egyesek szerint a Csillagok háborúja új, amerikai kiadásának grafikájára is hatással volt.

A  margitszigeti Holdudvarban nyílt kiállítás Kovács Péter (KoPé) mozgó GIF képeiből, amelyeken megint úgy láthatjuk Budapestet, ahogy a való életben sosem.

Márffy János több mint ezer albumot illusztrált brit, amerikai, kanadai és ausztrál könyvkiadónak, köztük a legtöbb képes albumot piacra dobóknak, a Dorling Kindersleynek, a Macmillannek. Ezernyi márka címkéje, reklámja őrzi keze nyomát, köztük a Ballantine’s, amelynek üvege 20 évig viselte az általa rajzolt címkét. Mellesleg Bill Gates lóg neki egy sörrel.

A Műcsarnokban a Magyar Művészeti Akadémia koncepciója szerint megrendezendő, nyári I. Képzőművészeti Nemzeti Szalon két részből, egy fizikai és egy virtuális tárlatból tevődik majd össze.

Játékot, mégpedig elsősorban társasjátékot tervez és készít a fotós–grafikus házaspár. Eleinte a maguk és környezetük szórakoztatására találták ki a Marbushka Játékmanufaktúrát, aztán elindultak játékaik a világ minden tájára. Mégsem az üzlet, hanem az önismeret a lényeg, mondják, és nem érdekli őket a konkurencia.

Stüszi kalapos, tiroli vadásznak öltözött, embertestű vaddisznó, üres tekintetű nyúl, ölében hatalmas tojással, amelyre éppen matyómintákat készül festeni, fotelben ücsörgő, decens orrszarvú: Roskó Gábor különös állatkertje ezúttal Dunaújvárosban látható.

A művészi magyar grafika születését mutatja be a Magyar Képzőművészeti Egyetem kiállítása. A Barcsay Teremben többnyire hibátlan, nem ritkán remekműveket láthat a látogató.

Egy jól olvasható betű a legnagyobb siker Katyi Ádám grafikus számára.

Újabb remek látványelemekkel gazdagodott a város az elmúlt napokban a pártok szíves jóvoltából. A tartalom és a forma ugyan többnyire még mindig olyan, mintha a felek valami titkos versenyt hirdettek volna, amelyben az lesz a győztes, aki a legmélyebben múlja alul a másikat, de nem árt még jobban felkötni a gatyát: a különös szpartakiádban új mellékszereplők bukkantak fel, akik röhögve teljesítik a normát.

Először mutatkozik be a Magyar Plakát Társaság kiállításon a Budapesti Építészeti Központban, a Plakátok a FUGÁ-ban című tárlat szombattól látható az intézményben.

Megesik, hogy a nagy ötlet születéséhez elég egy unalmas téli este és egy lábsérülés. E kettő kombinációja halálos ítélet az olyan örökmozgóknak, mint Négyessy Nedda iparművész és Kovács Eszter cirkuszi előadó. Négy évvel ezelőtt egy decemberi estén elfeledett rajzaik kerültek elő az asztalfiókból.

Az írás és a rajz egymással érintkező talentumok, ahogy a zene és a rajz, a zene és az írás is. És még sok minden más. Budapesten, a Petőfi Sándor utcai Fugában azonban kifejezetten az írás és a rajz kapcsolatára koncentrál a Névelő növények című kiállítás. Írók, költők rajzait, fotóit állítják ki ugyanis a Déri Múzeum munkatársainak válogatásában. Csokonaitól Háy Jánosig. Olyan szerzőktől kerestek rajzokat, akiknek munkásságában a két művészeti ág nem egyenrangú (ahogy Kassáknál például az), hanem az írás az elsőrangú, de maradtak fenn rajzaik is, amelyek rendszerint ismeretlenek, mert „nem fontosak”. Most viszont azok. Karinthy valahogy úgy fogalmazott, hogy „ceruza és toll testvérek, az egyik képpé dolgozza fel a gondolatot, a másik ábrákból állítja össze megint –az egyik elképzelteti az életet, a másik életet ád a képzeletnek”. Ehhez csak annyit tennénk hozzá, hogy a kiállított rajzok nem annyira az irodalmi alkotás mechanizmusáról árulnak el titkokat, hanem a grafológiához hasonlóan inkább a személyiségről.

Nehéz dolga lesz annak, aki egyszer megírja majd az ötvenhat utáni grafika történetét. Nehéz lesz szétszálaznia legalább három mestergeneráció korszakait, de biztos pontja lesz majd a kiindulás: a Koffán–Szalay nemzedék példája. Bálványos Huba is, aki már nem lehetett közvetlen tanítvány, olyan csendességgel vádoló, fáradtan monumentális Ülő alakkal kezdte még növendék korában, kilencszázhatvanban, amely jöhetett volna De Profundis, a mélyből, hogy Koffán Károly halhatatlan ciklusára emlékeztessek.

Egy kutya nyolc, egy galamb öt pixelből áll – magyarázza Kárpáti Tibor, a könyvillusztrátorként befutott grafikus. A klasszikus mesékhez és kortárs történetekhez filctollal rajzolja meg, vagy számítógépes képpontokból építi fel figuráit. Tibor nevét már a tengerentúlon is ismerik, hét éve készít illusztrációkat a neves amerikai magazinnak, a The New Yorkernek.