A hatvanas évek elején jelentek meg Budapest utcáin ezek a praktikus újságosstandok. Mappaszerűen kihajtható ajtajuk belül - miként a hátlap is - drótból készült csiptetőket, a lapok címoldalainak bemutatására alkalmas tartókat rejtett. Az ajtó a széltől, a tető naptól, esőtől védte az újságost, aki - már csak a szűkös hely okán is - elsősorban napilapokat és fontosabb hetilapokat tartott.

A magyar sajtó aranykora volt ez, mai ésszel felfoghatatlanul magas példányszámokkal és tempósan bővülő kínálattal, de a fontosabb lapok még ezekben a kis bádogtákolmányokban is megvásárolhatók voltak: jellemzően a Ludas, a Füles, az Ország-Világ, a Képes Újság és a Nők Lapja ment a pesti flaszteren. Egy-egy lap sikerét azon lehetett megbízhatóan lemérni, hogy az árus elé, erre az összecsukható kis padra került-e, vagy oldalra, netán hátra, a laptemetőbe.

Itt, a Rákóczi úton kora délutánig tartott a szolgálat. Akkor került fel a bódéra a lánc és a lakat, amikor a környéket már ellepték a pályaudvarok felé és a Belváros irányába tartó, a friss Esti Hírlap címeit kiabáló rikkancsok, akik inkább leleményességükről, mint szavahihetőségükről voltak híresek. Hiszen arra a címsorra, hogy ,,Nigériában puccsot hajtottak végre magas rangú tábornokok", ugyebár senki sem nyúlt a zsebébe aprópénz (talán 60 fillér lehetett a lap ára) után. Nem úgy, mint arra: ,,Négybe vágta anyósát az elvetemült macskakínzó!". Így volt ez még akkor is, ha a lapban történetesen ilyen hír egyáltalán nem szerepelt. Ám mire ez kiderült, a rikkancsok már messzi jártak.

Jött viszont a nyomukban fütyörészve valaki más, sietős léptekkel, összecsavart Esti Hírlappal a kezében, nagyokat paskolva a lányok, asszonyok ülepére, a postaládákat, a telefonfülkéket, a kirakatokat sem kímélve. Ő volt a Füttyös Gyuri, a város bolondja, aki vadidegen járókelőktől kért egy-egy forintot, és, ha adtak neki, ha nem, ők is kaptak a fenekükre. Alakja köré városi legendakört szőtt Pest: cikkek íródta róla - majd napokkal rá pontosító helyreigazítások -, s egyszer talán hiteles életrajz is születik majd róla, hiszen a neve kapcsán még a szoborállítás gondolata is felvetődött. Amúgy sláger már évek óta őrzi az emlékét.

1967 júniusában készült Bánhalmi János felvétele a Rákóczi út és a Síp utca sarkán. Ott, ahol a stand mögött hosszú éveken át az Orvosi Műszerkereskedelmi Vállalat boltja működött, lombikokkal, fecskendőkkel, tekergő üvegkígyókkal és mindenféle más, gyermekek ijesztgetésére alkalmas holmikkal a kirakatában. A szomszédban még megvan a Verseny Áruház - a helyén most Budapest egyik legnagyobb könyváruháza működik -, s ma már a Síp utcából épp kikanyarodó 45-ös busz is rég más utakon jár.