Munkácsyt Matolcsynak - az adófizetők pénzéből
Az úgynevezett Értéktár program célja a különféle okok miatt külföldi tulajdonba került legfontosabb hazai műkincsek visszaszerzése Magyarország számára, valamint a hagyatéki értékek itthon tartása és egy gyűjtemény kialakítása ezen kiemelt műalkotások megőrzésére. A műkincsek kiválasztása, a feladatok koordinálása egy műtárgypiaci szakértőkből és az MNB vezető munkatársaiból álló tanácsadó testületet feladata lesz.
A jegybank olyan gyűjteményt kíván létrehozni, amely hosszú távon is értékálló befektetést, egyben kézzelfogható gyarapodást jelent az ország számára – fogalmaz az MNB. Megjegyzik: a jegybank társadalmi felelősségvállalásával összhangban elkötelezett a nemzeti értékmegőrzés és értékteremtés iránt, így jogszabályi és pénzügyi lehetőségein belül társadalmi-közösségi befektetéssel támogatja azon ügyeket, amelyek vállalt céljaihoz kapcsolódnak.
A jegybank tavaly év végén fogadta el új, a 2014–16-os évekre vonatkozó társadalmi felelősségvállalási stratégiáját. Ebben egyebek között a pénzügyi kultúra korábban is hangsúlyos fejlesztése, a fogyasztói tudatosság erősítése mellett helyet kapott a nemzeti kultúra támogatása is, ennek részeként pedig az említett műkincsvásárlási program. Az MNB internetes oldalán olvasható összefoglaló szerint a jegybank „mint a nemzeti kultúra mecénása együttműködő partnerei tevékenységén keresztül hozzájárul a társadalmi és kulturális szemlélet formálásához”.
A szemléletformálás azonban sokba kerül, az új célok megvalósítása érdekében az MNB jelentősen növeli a társadalmi felelősségvállalásra elköltendő összeget. Miközben a következő négy évben csak a műtárgyvásárlásra 30 milliárd forintot szán a jegybank, az előző vezetőség alatti utolsó teljes évben, 2012-ben erre a célra összesen alig 200 millió forintot fordított – igaz, az összeg több mint felét dolgozói sportolásának támogatására fizette ki. (Emellett jutott tízmillió a Közjó Alapítvány támogatására, 52 millió ismeretterjesztésre, a pénzügyi kultúra fejlesztésére és 19 millió forint karitatív célokra.)
– Ha az MNB 30 milliárd forintot fordít műkincsek vásárlására, az pont olyan, mintha a központi költségvetésből, vagyis az adófizetők pénzéből költenének erre a célra – mondta kérdésünkre az elképzeléssel kapcsolatban egy – neve mellőzését kérő – volt jegybanki vezető. A központi bank működését a büdzséből kell konszolidálni, ha az MNB veszteséget termel, akkor azt a költségvetésből kell pótolni.
A műtárgyak megszerzésére kifizetett összegek vagy a folyó kiadásokat növelik, vagy a devizatartalékot csökkentik – attól függően, miből fordít erre a jegybank –, veszteséggé akkor válik, ha az alkotásokat térítés nélkül adja át például valamelyik múzeumnak. Bárhogy is, ez a pénz biztosan hiányozni fog máshonnan, hiszen a megvenni tervezett műtárgyak nem vagy csak korlátozottan forgalomképesek, nem úgy, mint mondjuk a devizatartalék. A volt jegybanki vezető szerint kérdéses, van-e az MNB-nek felhatalmazása arra, hogy műtárgyakat vásároljon, hiszen ez nem szerepel a jegybanktörvényben meghatározott feladatai között.
