Aki liberális, erőszakos?
Az egyik internetes név (domén) doménkontaktja a Jobbik egyik önkormányzati politikusa volt. A Jobbik és a cég kapcsolata azonban nem merül ki ennyiben, az általuk szállított műsorokban is feltűnnek – Lezsák Sándor rokonai mellett – a párt kulturális és médiahátországának arcai is.
A Hagyaték számos adásának szerkesztője az a Balogh Gábor, aki Szávay István jelenlegi jobbikos parlamenti képviselő elnöksége idején a párt egyik legfontosabb káderkeltetőjének, az ELTE BTK hallgatói önkormányzatának volt vezetőségi tagja, később a Jobbik sajtóosztályán is dolgozott. Egy darabig a Barikad. hu újságírója, jelenleg pedig a Jobbegyenes-blog állandó szerzője. Közreműködött Szegedi Csanád Hiszek Magyarország feltámadásában című életrajzi könyvének megírásában is, amelyet a szerző saját zsidó származásának napvilágra kerülését és politikai nézeteinek gyökeres megváltozását követően kivonatott a kereskedelmi forgalomból. Balogh megkeresésünkre meg is erősítette, hogy azonos a műsor stáblistáján szereplő személlyel.
Némely más adások szerkesztőjeként Lezsák Gabriella régészt, Lezsák Sándor lányát tüntetik fel (előző cikkünkben megírtuk, hogy Lezsák veje, Moys Zoltán a Dextramedia Kft. egyik tulajdonosa). Az ugyancsak a Dextramediától rendelt, szintén a Duna TV-n futó Hazajáró szerkesztője, Kenyeres Oszkár egyúttal a Barikád hetilap állandó szerzője is. A Barikádot kiadó cég, a Magyar Hírek Kft. alapító tulajdonosa Vona Gábor és Szegedi Csanád volt, jelenleg a Jobbik frakciójától a 444.hu beszámolója szerint számos megrendelést kapó Iránytű Politikai és Gazdaságkutató Intézet tulajdonában van.
A Hagyaték hangvételén különösen erős nyomot hagynak készítőinek politikai szimpátiái. A már sokat emlegetett adásoknál is világosabban tanúskodik erről a Feltámadásra várva! Trianon című rész, amelyben Bakay Kornél régész, a MIÉP 1994-es és 2002-es képviselőjelöltje arról beszél, hogy a Magyarországot érő külföldi rágalmak mellett még a belső ellenségre és az általa terjesztett nemzetellenes eszmékre is szükség volt, hogy megroppantsák a nemzet tartását és a trianoni békét előidézzék.
Bakay úgy látja, hogy „a XIX. század utolsó harmadában tör be a Kárpát-medencébe (…) a liberalizmus, amely a magyarságtól teljesen idegen. (…) Rendkívül erőszakos képviselők által, olyan személyek, csoportok, népcsoportok által képviselt nézetrendszer, eszmerendszer volt – és maradt mindmáig –, amelynek a tagjai bírták ugyan a magyar nyelvet, de a magyarságtudatuk egyáltalán nem volt meg, és ennek következtében az egyre nagyobb számban megalakuló szabadkőműves páholyok, Galilei-körök, a szociáldemokrata pártszervezetek tucatjai hálózták be az országot és tették önmagával meghasonlott néppé a magyart”.
Ezt a vélekedést más vélemény nem ellenpontozza, a narrátor szövege éppenséggel megerősíti. Ismét érdeklődtünk az MTVA-nál, hogy valóban indokolt-e közpénzből készíttetni olyan műsorokat, amelyek egy „népcsoport” erőszakos képviselőit a szélsőjobboldali retorika jól ismert paneleivel a nemzet ellenségének bélyegzik, illetve legalább két – egymással nehezen indokolhatóan összemosott – Magyarországon is nagy hagyományú politikai irányzatot, a liberalizmust és a szociáldemokráciát idegen „népcsoportok” magyarellenes-nemzetellenes aknamunkájaként írnak le, és a közmédia határozott igennel válaszolt: közszolgálati szempontból továbbra sem látnak semmi problémát a műsorokkal kapcsolatban. Ami nem is annyira meglepő, ha eszünkbe idézzük, hogy dr. Bakay Kornélt tavaly március 15-én a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozatával tüntette ki a kormányzat.
