Újraválasztották Vidnyánszkyt
Az elnökség tagszámának változtatása miatt alapszabályt is módosítottak, arról azonban az előterjesztés dacára nem szavaztak, hogy magánszemélyek is lehessenek a társaság tagjai. Ez a felvetés nagy port kavart ugyanis a színházvezetők között. Megszavazták ugyanakkor, hogy az elnökség tagja lehessen olyan személy, aki a társaság valamelyik tagjával folyamatosan együtt dolgozik, állandómunkatársa, de nem vezet teátrumot. (Ennek állítólag nemcsak az volt az oka, hogy a jelenlegi alelnökök – Vasvári Csaba és Nagy Viktor –még igazgatóként kerültek a vezetőségbe, pár éve azonban egyikük sem visz színházat.) A négy alelnök pedig a korábbiak mellett Szabó Ágnes és Oberfrank Pál lett.
A tisztújítás előtt az MTT első öt évéről számolt be az elnökség. Ebből az derült ki: az alapítói szándékot az összefogás szükségességének felismerése vezette. A meglévő szakmai érdek-képviseleti szervezetek egyoldalú, a vélemények sokféleségét kirekesztő működése, valamint a 2008-ban végül elfogadott előadó-művészeti törvényi szabályozással szemben megfogalmazott kritika generálta.
A beszámoló az elmúlt öt év kapcsán megemlíti a Magyar Teátrum című folyóirat létrehozását, a tagság szakmai súlyának és érdekérvényesítő pozíciójának emelkedését – a tagokat beválasztották különféle szakmai bizottságokba –, a társaság által korábban bírált törvény módosításaiban való részvételt, továbbá a színházművészeti ágazatot érintő egységes koncepció kidolgozását. Vasvári Csaba beszámolója szerint 2011-ben eltörölték a cenzúrát azzal a törvénymódosítással, amelynek köszönhetően nem kötelező a művészeti évadterv benyújtása, előzetes minősíttetése a fenntartóval. Ahogy az is fontos eredmény, hogy az államnak vagy az önkormányzatnak nem lehetnek esztétikai-művészeti elvárásai a szervezet működése kapcsán. Elmondta azt is: az MTT a Pécsi Országos Színházi Találkozót bonyolító nonprofit kft.-ében tulajdonrészt szerzett, és a kettős ügyvezetés része lett.
A szervezet elnöke, Vidnyánszky Attila arról beszélt, bár a politika elhasználta azt a gondolatot, mégis így van: nem valami ellen, hanem valamiért jött létre a szervezet. Céljuk a korábbi évtizedeket jellemző kötelező igazodás megváltoztatása. Az, hogy másfajta gondolkodásnak adjanak teret a kulturális közegben. Mint mondta: „a II. világháború után átgondoltan radírozták le a nemzeti gondolatot a magyar kultúrpolitikából. Sokat tettünk, hogy újra bent legyen. Sokan vagyunk már, komoly szakmai erőt képviselünk”. És bár rájuk sütik, hogy náluk van igazodás, ez nem igaz. Mindannyiuk felelőssége ugyanakkor az, hogy most ne csak a „másik irányban” lehessen gondolkodni, hanem szabadon lehessen színházat csinálni: igazodási vágy nélkül, gerincesen. A szándék megvan a dialógusra, még akkor is, ha személyét gyakran támadják.
Megkérdeztük Vidnyánszky Attilát, miért vállalta az újrajelölést, amikor a Nemzeti igazgatói kinevezésekor lapunknak azt nyilatkozta: vélhetően lemond erről a tisztségéről. Mint elmondta: egyöntetű és őszinte kérések érkeztek, fontos ezt tovább vinnie. Inkább a miniszter munkáját segítő színházművészeti bizottság elnöki posztjáról mondott le.
Noha a Magyar Színházi Társaság meghívta őket a két héttel ezelőtti ülésére, az MTT nem viszonozta a gesztust. Ezzel kapcsolatban Vidnyánszky kijelentette: úgy gondolták, a tisztújító közgyűlés nem a megfelelő alkalom. Tervezik ugyanakkor, hogy a következő ülésükre aktív résztvevőként meghívják a Csizmadia Tibor vezette színházi társaság képviselőit. Fel is vennék a napirendi pontok közé azokat a kérdéseket, amelyekben szövetkezni tudna a két szervezet. Egyeztetések, beszélgetések eredményeként kiderült: egy sor dologban egyetértenek, például a képzésben, a színészi pályamodell kialakításában. Jó lenne, ha a minisztériumnál ezekben az ügyekben együtt képviselhetnék álláspontjukat. Szerinte a függetlenekkel is együttműködnének, ha józanabbul, a realitás talajára lépve kommunikálnának. Vidnyánszky rosszindulatú állításnak tartja, hogy az alternativitás ellen volna, egész életében ezt képviselte. Olyan előadásokat készített, amelyek alternatívnak minősülhetnek.
Az MTI kérdésére, miszerint kilép-e a Nemzeti Színház a Magyar Színházi Társaságból, Vidnyánszky Attila azt mondta: egy szervezet fogja képviselni a Nemzetit.
17 milliárddal több a kultúrára
Az ülésen Csomós Miklós főpolgármester-helyettes is köszöntötte a tagokat, és meghívót kapott Halász János államtitkár is (akárcsak két hete a Magyar Színházi Társaság közgyűlésére). Mint a kultúráért felelős államtitkár elmondta: a színházi világ biztonságban van, az állam támogatja az intézményeit, de állami befolyásától mentesen működhetnek a művészeti közösségek. A finanszírozás területén előrelépésről számolt be, a támogatás folyamatos, a társaságiadó-jóváírással járó taokedvezmény megalapozza a biztonságot. A Független Előadó-művészeti Szövetség kezdeményezésére dolgoznak a tao rendszerének javításán, ebben részt vesz a másik két érdekvédelmi szervezet is.
A most is zajló költségvetési törvény vitájával kapcsolatban arról is szólt, hogy a 2014-re a kulturális és közösségi támogatásra 17 milliárd forinttal többet terveznek, mint az idén. A zenekarok 630 millió forinttal több támogatáshoz juthatnak. Az előadó-művészeti pályázati keretre pedig 1,6 milliárd szerepel a tervezetben. Halász János szerint a vezetői pályázatok átláthatóan zajlanak, ő maga pályázatpárti, nem is terveznek ezen a téren változtatást.
