Gyűjtenek, hogy árulhassanak
Jóllehet a nagyok, mint például az Amazon vagy a Barnes & Noble is erősen küzdenek pozícióikért – írja a szerző, Julie Bosman. Árháború dúl ugyanis, amelyet a piacon frissen jelentkező versenytárs, az Overstock.com ott észveszejtőnek számító, akár 60 százalékos könyvárleszállítással váltott ki, hogy piacot foglaljon, amit persze a kisebbek már nem tudnak követni. Maga az Overstock – és az Amazon is – más termékek, például ékszer, bútor vagy lakásdíszek forgalmazásával igyekszik pótolni a könyveken elszenvedett veszteségeit.
A független, jellemzően belvárosi könyvkereskedések is próbálkoznak: eszpresszó működtetésével, szerzőkkel közös olvasói ebédek szervezésével, születésnapi kártyák, játékok, bizsuk árusításával akarják legalább szinten tartani forgalmukat, de a mai helyzetben mindez már kevés. Egyre több bolt fölött kongatják meg a vészharangot, mert a helyiségbérleti díjak is nőnek. A vezető amerikai lapnak nyilatkozó érdekképviselő szerint 2002-höz képest harmadával, 1632-re csökkent az Amerikai Könyvkereskedők Egyesülete által képviselt üzletek száma, miközben egyre nagyobb lett a tőkekoncentráció, az Amazon javára. A vészhelyzet arra ösztönzi legújabban a könyvkereskedőket, hogy a más kulturális területen már bejáratott online adománygyűjtéssel próbálkozzanak. Például az Indiegogo- vagy a Kickstarter-site-okon meghirdetett üzleti céllal, a megvalósításra szolgáló összeg erejéig várják az 5-10-15 dolláros adományokat. És nem ritka, hogy 50-60 ezer dollár is összegyűlik így, amellyel korszerűsítik az üzletet, bővítik a választékot, akár új vállalkozást vezetnek be.
Az amerikai városok polgárai hajlandók valamennyit áldozni azért (is), hogy a lakásukhoz közel eső, családias hangulatú könyvesboltjaik ne zárjanak be, a saját komfortérzetük ne sérüljön. Több tékát ez valóban megment, legalábbis egy időre. Mert e gyakorlat kritikusai megjegyzik, az ilyen társadalmi jótékonykodás legfeljebb átmeneti sikerre vezet, az alapvető piaci folyamatokon nem változtat. Tartós megoldáshoz merőben új kulturális-üzleti modellt kellene kitalálni, de úgy tűnik, ez odaát sem olyan könnyű.
Magyarországon még jó darabig aligha számíthatunk könyvesboltoknak adományozók tömegére, noha a városmagokban még megbújó független könyvkereskedések ugyancsak fenyegetett helyzetben vannak. Sajátos profillal, szolgáltatásokkal próbálkoznak, változó sikerrel. Fővárosi példáknál maradva, nemrég zárt be például a pesti Teréz körúti Millennium, és ki sem nyitott a még tavaly felújítás miatt „átmenetileg” becsukott Ráday Könyvesház. Az előbbi a Pozsonyi Pagony mellett a főváros egyik legjobb gyerekkönyv-választékát tartotta, emellett minőségi játékokat, nyelvkönyveket, idegen nyelvű műveket is kínált mintegy 14 ezer címet tartalmazó könyvkészletéből. „Úgy látszik, a főváros olvasóközönsége nem tud eltartani egy ilyen boltot” – jegyezte meg a volt boltvezető, Korbela András. Mint megtudtuk, a Millennium Könyvesház helyén hamarosan Bookline-üzlet nyílik, ahol a világhálón kedvezményesen rendelt művek átvételére is mód lesz, és döntően könyveket fognak árulni.
A kétszeres Hermész-díjas Ráday Könyvesház helyiségeit pályázati pénzből kezdte felújítani a kerületi önkormányzat tavaly, az üzletnek január elején kellett volna újra nyitnia. A munkálatok azonban csak a nyáron fejeződtek be, és egy év kiesés sok gondot vet fel. Csak remélni lehet, hogy a bérbeadó önkormányzat és a működtető szakember, Orbán György között folyó egyeztetések megteremtik a Ráday „kultuccába” visszailleszkedő, sokfunkciós kulturális helyszín – könyvesbolt, kiállító- és közösségi tér, kávézó – működésének feltételeit.
„A független könyvesboltok problémájának oka nagyrészt az, hogy a kiskereskedelem a városközpontokból a külterületi plázákba, bevásárlóközpontokba költözött, és a forgalom inkább csökkent, mint növekedett” –mondja Kocsis András Sándor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke, a Kossuth könyves cégcsoport vezérigazgatója. Ráadásul a plázák könyvesboltjai, részlegei nem hasonlíthatók az intimebb hangulatú belvárosi üzletekhez. Egyebek mellett azért sem, mert ha vannak is eladóik, ők gyakran inkább őrző-védő szerepet töltenek be, mintsem értően kínálnák az olvasnivalót. A fellelhető kivételek ellenére általános tapasztalat, hogy a szaktudás egyre inkább a független boltokba vonul vissza, másutt kevésbé van rá szükség. (Jellemző: nemrég törölték a szakmák közül a „könyvesbolti eladót”, a képzés támogatása és ezzel maga a képzés is megszűnt.) A bezárt Millenniumhoz hasonlóan az Andrássy úti Írók Boltjában kiváló felkészültségű eladók, tanári, illetve bölcsészdiplomával rendelkezők is dolgoznak, akik értőn adnak tanácsot a könyvválasztásnál. A függetlenek egyik zászlóshajójának tartott üzlet a kortárs magyar szépirodalomra szakosodott, valóságos irodalmi szalon: rendszeres helyszíne író-olvasó találkozóknak, eszmecseréknek, és olyan műveket is árul, amelyek másutt nem kaphatók. A boltban, néhány könyvműhellyel együttműködve, némi kedvezményt is tudnak adni. Kiegészítő tevékenységként művészfilmes DVD-ket, noteszokat, csomagolópapírt, plüssjátékokat, környezetbarát anyagból készült órákat kínálnak, és honlapjukon, Facebook-oldalukon népszerűsítik magukat – sokszor mégis borotvaélen táncol üzleti fennmaradásuk. Az üzletnek olyan erős kisugárzása van, hogy nagy port verne fel esetleges bezárása, amit eddig sikerült elkerülni (az Alexandra-hálózat közeli terjeszkedése ellenére). Leginkább a stabil anyagi helyzetű értelmiség szolidaritására számíthatnak, azokéra, akik nem puszta „bemutatóteremként” használják az üzletet, ahol kényelmesen böngésznek, de másutt kedvezményesen vásárolnak, hanem – mintegy az itteni szolgáltatás ellenértékeként – hajlandók a teljes könyvárat megfizetni.
Három család összefogása hozta létre 12 éve a főváros élenjáró, gyerekkönyvekre szakosodott márkaboltját, a Pozsonyi Pagonyt. Alapelvük, hogy a gyerekeknek mind az illusztráció, mind a szövegtartalom szempontjából a legjobbat kínálják, de kezdetben nem volt a hazai piacon ilyen műből elég, ezért létrehozták saját kiadójukat, amelynek eddigi 150 címe (Pagony-könyvek) jelentősen hozzájárul a bolt forgalmához. Bár vannak saját akcióik, áraik általában meghaladják a piacon kapható „gagyikét”, viszont könyvismereteiket folyamatosan karbantartó bölcsészek lévén minden vásárló igényeihez hozzá tudnak szólni, gyerekrendezvényeket is tartanak, széles törzsközönségük tagjaival személyes kapcsolatokat ápolnak. Mint azt az üzletvezetőtől, Sárdi Dórától megtudtuk, a kiadóban és a boltban több mint tízen dolgoznak. „A magunk urai vagyunk, azt csináljuk, amit szeretünk” – tette hozzá a vezető. Félő, ezt egyre kevesebben engedhetik meg maguknak manapság a hazai könyvszakmában.
