Több koncepciót vázolt az Operaház vezetése, hogy különböző nagyságrendű állami támogatásból miféle rekonstrukció várhatna az Erkel Színházra, az Andrássy úti dalszínház társépületére. Mivel a kormány a legkisebb összeg mellett döntött, sok mindenről le kellett mondaniuk. Az 1,8 milliárdból 100 milliót a felújítás előkészítésére költhettek, de ebből csak 64 milliót használtak fel. A többit hozzátették az 1,7 milliárdhoz – meséli Mozsár István ügyvezető-műszaki igazgató, aki az intézményen belül a projekt felelőse. Azt mondja, nincs úri muri, a fejlesztések a legszükségesebb műszaki és esztétikai problémákra szorítkoznak, végül is a kormányhatározatba foglalt cél: „az Erkel előadásra alkalmas állapotra történő felújítása” volt.

A legtetemesebb költsége a színpadtechnika, a világítás és a hangosítás megújításának volt, valamint jelentősebb kereteket költenek a légtechnikára és a fűtésre. Ez utóbbiakból eddig a hatvanas években gyártott gépeket használták, óriási kiadással terhelve az intézményt. Persze a legmodernebb klímaberendezésre senki se számítson a felújított házban sem, de olyan gépezet biztos bekerül, amely a nyári forróságban 4-5 fokkal hűti a nézőteret.

Végre gépi húzók kerülnek a színpadra, nem kézi erővel csörlőzi a díszleteket a műszak, ehhez azonban meg kellett erősíteni a födémet. A lámpapark – ha összejön rá a pluszforrás – legalább olyan volumenű lesz, mint az Operaházé, és azt mondják, az például kimondottan korszerű. Bár van néhány apró süllyesztője a színpadnak, nincs forgója, pedig néhány előadás ezt megkövetelné. Eddig béreltek ilyet, most – nem a felújítás összegéből, hanem körülbelül három produkció költségvetésébe beépítve – olyan mobil forgószínpadot vásárolnak, amely az Operaházban szintén használható. Mindez azért érdekes, mert az Andrássy úti épületben van beépített, de bizonyos előadások esetében egyszerűbb mobil forgóra építeni és kerekeken hátratolni a díszletet a hátsószínpadra, így gyorsabb lehet a felvonások közötti átépítés – mondja Ókovács Szilveszter.

A legjobb állapotban a nézőtér és a büfé volt – állítják a vezetők, a nézőtér most egyébként kissé furán hat széksorok nélkül. Jelenleg sínpárszerűségek utalnak arra, hol lesz a székek közötti bővített számú átjárás. Kicsit növelték egyébként a sorok közötti távolságot, az oldalpáholyokban pedig lebontották a dobogókat, és a rajtuk lévő második sorok sem kerülnek vissza. A székek száma egyébként csekély mértékben változik, így sem kevesen férnek be: 1980 helyett 1940-en. A székek váza amúgy megmarad, újracsiszoltatják őket, a huzatot viszont szabványszerű lángmentesre váltják.

A falakat kékre festették, és megmaradt a hatvanas években épített bordázat. Ez nemcsak látványelem, hanem praktikus is, az akusztikát javítja. A főigazgató nem bánja, ha a nézőtér kicsit multiplexdizájnú lesz, jobb, mint egy fehér hodály – állítja, és hozzáteszi: legalább otthonosabb lesz a fiataloknak, és a sötétkék plafonszín miatt végre eltűnik a nézőtérről a reflexfény. Egyelőre nehéz belelátni a multiplexdizájnt a jelenlegi állapotokba, de térjünk vissza erre a november 7-i megnyitón – gondoljuk.

A büfében szinte semmi sem változott, restaurátorok szerint remek állapotban vannak a híres Bernáth Aurél-freskók. Fekete függönyök kerülnek majd az ablakokra, ami a büfékoncerteket segíti, azaz a terem visszhangosságát tompítja.

Az öltözőkből egyelőre semmi sem látszik, fúrnak-faragnak még az újraosztott termekben. A legjobban talán a zenekar jár, amelynek az Operában 130 éve nincs rendes öltözője. Az Erkelben kialakított öltözőjük a régi szellőzőgép helyisége lesz. A szellőzőgépet természetesen kisebbre és modernebbre cserélik, amely jóval szűkebb térben is elvan.

A homlokzaton szintén volt mit javítani. Egyrészt, míg zárva volt az Erkel, a megmászható felületeken lelopták az ereszt (könnyűfémként eladták), így a csapadék folyamatosan támadta a ház falát, beáztatva, penészesítve az épületet. Természetesen most visszaépítik az ereszt, kiszárítják, újravakolják a házat is. (Statikailag – szerencsére – ez nem befolyásolt semmit.) Az új homlokzaton – amelyet egyelőre tetőtől talpig állvány borít – világító előtető lesz, a lépcső alján pedig üvegajtósor húzódik majd. A bejárati lépcsőt trapéz alakúra szűkítik, és kis helyiségeket nyitnak a két oldalán: az egyiket kávéháznak, a másikat pedig többfunkciós kiállítóhelyiségnek. A homlokzati ablakok közötti falakon innentől az előadások molinóit függesztik fel.

Szeretnék, ha az épület körüli területet is rendezni lehetne, utcabútorok, díszburkolat és újabb fák is elkelnének a ház körül, sőt a kandelábert se ártana cserélni, de ezt majd a kerülettel egyeztetik.

Az Erkel Színház újranyitásával 290 új álláshellyel számolhatnak. Egyelőre 250 új alkalmazottat vesznek fel, főként a háttérszemélyzetbe. A zenekara, az énekkara és a balettkara közös a két épületnek, bár ide is újabb tagokat szerződtettek, 49 új zenészt. (Negyven tartalék közalkalmazotti poszt megmarad.) Ha betöltik az összes állást mindkét helyen, 980 közalkalmazottja lesz a Magyar Állami Operaháznak, ami 140-nel több, mint a másfél évvel ezelőtti leépítés előtt volt. Akkor 144 közalkalmazottnak mondtak fel, és közülük most több régi kollégát visszaszerződtettek. Tisztában van a főigazgató azzal, hogy ez nem tűnik túl ésszerűnek, de a közalkalmazotti létszám karcsúsítása fenntartói elvárás volt, és akkor senki nem tudhatta pontosan, mikor nyílik újra az Erkel.

Arra a kérdésre, kaptak-e extra büdzsét az Erkelre, megtudtuk: a tavalyi 5,9 milliárd forintos állami támogatáshoz képest az idén 6,6 milliárdot szavaztak meg nekik (plusz a felújítás pénzét), így 700 millió jut ebből az Erkelre. Ez azonban nem elegendő. Szolid számítások szerint is 3,5 milliárdból működtethető a ház. (A tavaszi szezont az Operaház saját keretéből finanszírozták, ezt is vissza kell pótolniuk.) Az előterjesztés már a kormány előtt van.

Amúgy 2002 óta nem volt juttatásfejlesztés az Operaházban, ezt tavaly az állam által garantált 400 milliós keretből megoldották. És bár az énekesek továbbra sem lesznek közalkalmazottak a dalszínházban, az Erkel újranyitásával jóval többet énekelhetnek, igaz, a honortáblát csökkenteni kellett húsz százalékkal.

Negyven hellyel kevesebb lesz az új nézőtéren, de nő majd a sorok közötti távolság