Cintányéros, cudar ország

Ma is vannak évtizedeken átnyúló iskolai, kollégiumikapcsolatok. Összetartja őket a mutyi és a fortélyos félelem. Kodály Zoltán, Szirmai Albert, Jakobi Viktor, Kálmán Imre, Weiner Leó is osztálytársak voltak. Más ízlésű, különbözőtemperamentumú művészek. Egyszerre indultak a világhír felé. És egyszerre fogyott el körülöttük itthon a levegő.

Pesti spieszbürgernek születtem, ma is csak spieszbürger vagyok, nincs énbennem egy porszemnyi se abból, amit bohémségnek neveznek. Nem iszom, nem dohányzom, nem ismerem a kártyát, nem tudok biliárdozni, nem járok lóversenyre, nem táncolok, nem tudok mulatni, nem járok kávéházba, sem vendéglőbe, sem klubba. Szirmai Albert (a Mágnás Miska szerzője) jellemzi így magát a húszas évek közepén. Spieszbürger: nyárspolgár, akit rendszeresen kifiguráznak az új magyar műfajban, a pesti operettben. A Monarchia szétesése, a színpadi magyar nyelv kínlódása, a közönség polgárosodása az operett magyar motívuma iránti lelkesedésre bírják a Nyugatban még Csáth Gézát is: „Nem szabad elfelejtenünk, hogy a magyar kabaré, a magyar operett születésénél Szirmai és Kálmán tették lehetővé, hogy a műfaj szentimentalizmustól és bohémiától zamatos sanzonokkal induljon el egy másik útra, amely különbözik a bécsi úttól. Speciális budapesti jelleget, magyarságot és városligeti humort tudtak beleadni a munkájukba”.

Úgy tűnt, jókor vannak jó helyen, a történelem villámgyorsan bebizonyította, hogy inkább rossz volt az a hely és rossz volt az az idő. A kezdeti hazai és európai sikereknek gyorsan véget vetettek a zsidótörvények, először a daraboknak, aztán a társulatoknak, végül a szerzőknek is. Később a bornírt szocialista realista kultúrpolitika sem tűrte ezt a fajta könnyed szórakoztatást, bár éppen a Mágnás Miska meg tudta úszni: Miskából osztályharcost lehetett faragni, a Pixi-Mixi grófok ütődöttsége is jól jött a rendszernek. A darab mindent kibír, kormányok jönnek (mennek...), a szilvalé, rongyő marad.

OLVASÁSRA VALÓ

1 JÁVORSZKY BÉLA: SZILÁRD SEBŐK JÁNOS A MAGYAROCK TÖRTÉNETE1. ABEATKEZDETEKTŐL A KEMÉNY ROCKIG

Népszabadság, 446 oldal,4550 Ft

A MAGYAROCK TÖRTÉNETE 2.

Népszabadság, 624 oldal,5990 Ft

Nemrég elhunyt kollégánk, Sebők János és egy másik volt népszabadságos, Jávorszky Béla Szilárd összefoglalója a rock magyarországi történetéről.

2 GAJDÓ TAMÁS - GERŐ ANDRÁS – HARGITAI DOROTTYA: CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ

Pannonica, 172 oldal,3500 Ft

Mondhatni, hogy a Csárdáskirálynő csak egy magyar operett, amelyet az I. világháború közepén mutattak be Bécsben. De már ennyi is elég, hogy lássuk: mennyire a Monarchia jellegzetes története.

3 SZEBENI ANDRÁS: LGT ETŰDÖK KAMERÁRA ÉS HÁROM HELYSZÍNRE

Show Time, 128 oldal,5900 Ft

Három koncert története.

I!

ZENE SZERZŐ: Szirmai Albert

SZÖVEGKÖNYV: Bakonyi Károly

DALSZÖVEGEK: Gábor Andor

CÍM: Mágnás Miska

SOROZAT: Híres operettek (20 rész)

KIADÓ: Kossuth Kiadó, 56 oldal, CD-melléklet

ÁR/KÖTET:1690 Ft

05. 25.

ELŐADÁS: Budapesti Operettszínház (Budapest VI., Nagymező u. 17.)

 

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.