Fellélegeztek a FSZEK-ben: igaz ugyan, hogy a hálózat egy fillérrel sem kap több pénzt az idén fenntartójától, a fővárosi önkormányzattól, mint tavaly, viszont legalább kevesebbet se. Nem árt tudni ugyanis, hogy a FSZEK büdzséje az elmúlt hét évben folyamatosan csökkent, volt olyan esztendő, amikor egy egészen komoly vészforgatókönyvet kellett készíteniük, hogy biztos legyen: ha szigorítások árán is, de meg tudják őrizni a szolgáltatásuk színvonalát. Hogy minek köszönhetik ezt a mostani (relatív) szerencsét, arról a könyvtár főigazgatója, Fodor Péter úgy vélekedik: a döntéshozók felmérték és belátták, hogy egyszerűen nem lehet tovább húzni a nadrágszíjat, annál inkább sem, mert minden statisztika azt bizonyítja: a könyvtár változatlanul tömegeket vonz, tehát az olvasóközönségnek szüksége van rá.

A kedvező kondícióknak köszönhetően a könyvtár még az idén több nagy informatikai fejlesztéssel örvendezteti meg híveit. Mint Sándor Tibortól, a Budapest Gyűjtemény vezetőjétől megtudtuk, már nyár elejére átalakul népszerű fotóadatbázisuk, a budapesti felvételeket közzétevő bp-keparchivum című produkció. Az archívumban e pillanatban durván négy és fél ezer fotó látható – ha minden jól megy, bő két hónap múlva tizenötezret talál ugyanott a böngésző. A site felülete pofára is megváltozik, emellett a mostaninál jóval több irányból lehet majd keresni benne, alaposabbak lesznek a leírások, ráadásul a fotók – a jogvédettek kivételével – akár képernyőméretűvé is nagyíthatók majd.

A tallózáshoz változatlanul nem lesz szükséges a regisztráció, a fotókat, ahogy eddig, eztán is közzé lehet majd tenni a forrás megjelölésével – az üzleti célú publikáció azonban engedélyköteles marad. Sándor Tibor jelezte, hogy vadonatúj opcióként lehetőséget adnak nézőiknek, mi több, kifejezetten kérik őket, hogy ha bármély képpel kapcsolatban pontosítani- vagy kiegészítenivalójuk lesz, észrevételeiket ne habozzanak megosztani velük. A könyvtárban hozzávetőleg 200 ezer budapesti témájú fotográfia kutatható, ebből Sándor szerint egy következő menetben még úgy tízezret lehetne kitenni a virtuális térbe (a legtöbbet megint csak a szerzői jogvédelem miatt nem), ugyanakkor elindultak egy másik úton is: a régi várostörténeti témájú könyvek képei közül válogatnak.

A mostani állás szerint ugyancsak nyárra beteljesül minden Budapesttel foglalkozó várostörténész, családtörténész, építész álma, a végéhez közeledik ugyanis egy egészen nagy ívű vállalkozás: az egyik legalapvetőbb és legmegbízhatóbb kutatási forrás, a Budapesti czím- és lakjegyzék digitalizálása. Az 1880 és 1928 között megjelent kötetek – amelyeket a Bejelentési Hivatal, a Telekkönyvi Hivatal és a Mérnöki Hivatal hiteles adatainak és a kerületi elöljáróságok jegyzékei alapján állítottak össze, több mint negyvenezer oldalt adnak ki. Ezt a negyvenezer oldalt teszik hamarosan hozzáférhetővé az Arcanum Kft. közreműködésével és az NKA támogatásával a FSZEK honlapjának adatbázis-gyűjteményében. Bármely kulcsszó, valamint időrend és tematika alapján lehet majd keresni, telitalálatkor az oldalak eredeti (lefényképezett) képe lesz látható, a keresett szó, szövegrész színesen kiemelve jelenik meg a képernyőn – tudatta az osztályvezető.

Javában folynak a tárgyalások az e-book kölcsönzésének lehetővé tételéről is – a Szabó Ervin téri központi épületben most ugyanis csak helyben olvashatók az elektronikus könyvek. A kölcsönzéshez szükséges technikai feladatokat ugyancsak egy szakcégre bíznák; az elképzelés szerint az e-könyvek egyfajta licenc alapján, egy előre meghatározott időszakra jutnának el az olvasókhoz, ha a terminus lejár, a könyv automatikusan eltűnik a kölcsönző gépéről. Egy bankkal is egyeztetnek, hogy a használók elektronikusan is átutalhassák a díjat – sőt minden más díjat, ami a könyvtárban előfordulhat – tájékoztatta lapunkat Sóron László főigazgató-helyettes.

Téténytől Óbudáig

A korábbi évek trendjének megfelelően mindenekelőtt tovább folyik a jelenleg 49 tagkönyvtárból álló hálózat korszerűsítése. Ennek a programnak a keretében ezúttal elsőként a XXII. kerületben, Tétényben alakítanak ki új, modern bibliotékát a városközpontban álló zsidó imaházban. A kerületi önkormányzat a városrekonstrukciós rehabilitáció keretében újítja fel az épületet. A másik, ugyancsak előrehaladott terv szerint összevonják a ma már kissé kényelmetlenül megközelíthető Andrássy úti bibliotékát, valamint a Kertész utcait, a kettőből pedig csinálnak egy harmadikat közel 500 négyzetméteres Teréz körúti ingatlanban. Tervezik a II. kerületi, Török utcai könyvtár új helyen történő elhelyezését, ami várhatóan a Margit körúton éled újjá. A tervben szerepel a zuglói és az óbudai bibliotéka megújítása is – tudatta Fodor Péter.