Az úttörő siratófal

Hogy hol született Kossuth Lajos, arra nagy valószínűséggel a legtöbb általános iskolás kapásból vágja rá: Monokon. S néhányan talán még Kosztolányi Dezső elhíresült – és a költőpalánta számára a gimnáziumból való kicsapatással járó – sorait is idéznék: „Kossuth Lajos élete meglehetősen monoton, született Monokon."

Az olaszliszkaiak többsége viszont úgy felelne, hogy a jelentős férfiú természetesen az ő Bodrog melletti falujukban látta meg a napvilágot, nagypapája, Wéber András postamester házában, ahol apja, Kossuth László, a monoki Andrássy család uradalmi ügyvédje helyezte biztonságba mindenórás feleségét, Wéber Saroltát, míg ő maga a sátoraljaújhelyi tiszti értekezletre ment.

Hivatalos okiratok híján – amelyek állítólag a tállyai templomtűzben pusztultak el – Olaszliszka a 109 éves korában elhunyt helybéli Marton Jolánka néni visszaemlékezéseire hagyatkozik a születést illetően, neki ugyanis még gyerekkorából derengett egy állítólagos Wéber rokon, aki megállt egyszer a postamester háza előtt, és jelentőségteljesen azt mondta: „na, szóval itt született a kis Lajcsi....”

– Ha Jolánka néni rosszul emlékezett, akkor a falu is – ezt már Megyeri Sándor, Olaszliszka önkormányzatának művelődésszervezője mondja, akivel a Kossuth-ház jelenéről beszélgetünk. Nagy utat tett meg az épület az elmúlt években: a szomszédos magáningatlannal kibővülve immár egy Kelet-Európa Modern Képtárnak, egy nemzetközi szoborparknak, valamint egy történeti és néprajzi látványtárnak is helyet ad. Igaz, teljes pompájában csak áprilistól október végéig látható a gyűjtemény-együttes, télen ugyanis nincs pénz fűtésre.

A Kelet-Európa Modern Képtárban XX–XXI. századi, zömmel a geometrikus, illetve posztgeometrikus művészet képviselői, valamint a régióban élő alkotók munkái szerepelnek, és a Párizsi Magyar Műhely tagjai is reprezentálják a mai avantgárd irányzatokat. A Pajta-galériában ideiglenes kiállítások kapnak helyet, nemrég textilekből mutattak be itt egy csokorravalót. A Nemzetközi Szoborparkban művésztelepeken született műalkotások tekinthetők meg, míg a Történeti és Néprajzi Látványtár Liszka évszázadai címmel a település történetét mutatja be historikus elemekkel, tárgyi anyagokkal, vizuális művészeti interpretációban feldolgozva, miközben megemlékezik az egykor itt élt zsidók, ruszinok, szlovákok történetéről, kultúrájáról.

Ézsiás István szobrászművész – aki a Kossuth-ház melletti portát megvásárolta, s azt a művészet szolgálatába állította – Olaszliszkán 2005-ben hozta létre a Csiky Tibor Szoborkertet, és évek óta rendez nemzetközi művésztelepet Bodrog-ÖKOART néven: részben az ott készült vagy az itt munkálkodók által felajánlott alkotások kerültek be a gyűjteménybe is. Az Olaszliszkáról elhurcolt zsidóság emlékére a kertben egy szoboregyüttest avattak fel nemrégiben: a modern kompozíció Claire Szilárd, Csurgai Ferenc, Kovács Tamás László, Gellér B. István, Zalavári József és Ézsiás István közös munkája. A műtárgyegyüttes a liszkai egykori zsinagóga helyére tervezett „Kelet-európai siratófal” zsidó kulturális emlékhely első modelljeként is szolgál.

Kerekes Attila, a falu polgármestere azt mondja: a siratófalnak egyelőre csak a tervei vannak meg, konkrét építési munkálatok még nem kezdődtek el. A zsinagógából mindössze egyetlen romos falrész maradt meg, és van olyan elképzelés, hogy később esetleg az egész épületet rekonstruálják. Romokban áll egy másik jelentős építészeti emlék is: az ötszáz éves Traktér, amely az 1500-as évek elején pálos kolostorként épült, majd dézsmaszedő épület, postaállomás és vendégfogadó volt. – Lehet, hogy már nem sok virágvasárnapot ér meg – jegyezte meg az épület állapotáról szólva Megyeri Sándor művelődésszervező, hozzátéve: a hajdani, romjaiban még ma is gyönyörű kolostorépület egy éve műemléki védettséget is élvez, de állaga folyamatosan pusztul, nemrégiben két boltíves tetőrész is beszakadt.

Az önkormányzat vállalná a felújítást különféle pályázati pénzekből, sőt olyan is akad, aki a településsel közösen működtetné azt turisztikai profillal. Ám tehetetlenek, mert az épület magántulajdonban van: anyai örökségként Szenes Andrea műsorvezető, a népszerű dalszerző Szenes Iván lánya birtokába került nemrég néhány tulajdonostárssal együtt. Az örökös két éve jelezte, hogy fel kívánja újítani az épületet, de eddig még nem kereste meg az önkormányzatot, és nem osztotta meg velük elképzeléseit. A Boon.hu hírportálnak nyilatkozva Szenes Andrea az üggyel kapcsolatban annyit mondott: anyai öröksége a Traktér, és ragaszkodik hozzá. Tervei között szerepel a felújítása is – múzeumban vagy kultúrközpontban gondolkodik.

Kortárs szobrok Olaszliszkán
Kortárs szobrok Olaszliszkán FOTÓ: REVICZKY ZSOLT
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.