Egyelőre nem döntött Vasvári Csaba mellett a Fidesz-többségű szegedi önkormányzat kulturális bizottsága, holott azt lehetett hallani, hogy Vasvári a fideszesek jelöltje. A bizottság tegnapi ülésén meghallgatta mind az öt jelöltet, ám hármuk esetében felolvasták: nem felelnek meg a pályázati kiírásnak, mert nincs ötéves intézményvezetői gyakorlatuk. Vasvári Csaba, Juronics Tamás és Szolnoki Tibor járt így.

A 9 fős szakmai zsűri korábban úgy foglalt állást, hogy Vasvári a legalkalmasabb a Szegedi Nemzeti Színház igazgatói tisztségének betöltésére. Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház megválasztott főigazgatója nyilatkozatban támogatta őt, akit Székesfehérváron a ciklus derekán váltott le ugyanaz a fideszes közgyűlés, amelyik kinevezte, mert zuhant a nézőszám, és gazdasági problémák jelentkeztek. Szakmabeliek szerint a szakmai zsűriben még mutatóban sem szerepelt olyan színházi szakember, aki valamilyen módon ne kapcsolódna Vidnyánszkyhoz vagy a Fideszhez.

Vasvári Csaba lelkendezve nyilatkozta a Délmagyarország című lapnak: történelmi lehetőség előtt áll most Szeged, hiszen egyszerre írták ki a fő művészeti intézmények, a színház, a szabadtéri és a szimfonikus zenekar igazgatói pályázatát. Szerinte ha átgondoltan választanak vezetői csapatot ennek a három intézménynek az élére, akkor sokkal komolyabb együttműködés jöhet létre közöttük. Ugyancsak együtt lehet működni a nemzeti színházak hálózatával, benne a Vidnyánszky Attila által vezetett pesti Nemzeti Színházzal.

Mint arról beszámoltunk, a szegedi képviselő-testület Fidesz–KDNP/Jobbik-többsége tavaly decemberben a helyi közönség és többek között Szörényi Levente tiltakozása ellenére leváltotta Bátyai Edinát, a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatóját. Akkor pályázat nélkül azonnal ki akarták nevezni a helyére Kelemen Csabát, az Agria Játékok igazgatóját, egykori kisgazda politikust, az egyik szegedi képviselő barátját.

Mivel ez törvénysértő lett volna, kiírták a pályázatot, amelyre négyen jelentkeztek: Kelemen Csabán kívül Koltay Gábor, akiről már korábban rebesgették, hogy szemet vetett a szegedi szabadtéri igazgatói posztjára, Orbán Zoltán újságíró és Herczeg Tamás, aki 2008-ban a Szegedi Nemzeti Színház igazgatói posztjáért is indult – akkor még a fővárosi liberális szakmai céh támogatottjaként. Herczeg neve felbukkan Vasvári Csaba csapatában is, Szűcs Gáboréval egyetemben, akivel Vasvári együtt bukott ki a székesfehérvári Vörösmarty Színházból.

A Szegedi Nemzeti Színház társulata Gyüdi Sándor eddigi igazgatót támogatja – de az ő szavuk számít a legkevesebbet. 2008-ban, amikor Botka Lászlónak sima többsége volt a testületben, és a polgármester már nem kezdő városvezető volt, szembeszegült azzal a gyakorlattal, hogy Budapestről mondják meg neki, ki legyen a színházigazgató. A milliárdos büdzsén ülő színidirektor személye a politikának is fontos: nem mindegy, ki kapja a rendezői, díszlettervezői megbízásokat. Ameddig voltak szabad demokraták, addig, ha tehették, ők mondták meg, ki legyen az igazgató.

A szelíd stílusú, kiegyenlítő alkatú Gyüdit azért nevezték ki öt éve a szegedi színház élére, hogy szűnjenek meg a botrányok, a színház ne költsön még többet, mint amennyije van, és szolgálja ki a közönségét. Gyüdi ennek megfelelt: az éves nézőszám az ő igazgatósága és Juronics Tamás művészeti vezetősége alatt 86 ezerről 105 ezerre, az előadások száma 286-ról 364-re emelkedett. Az operatársulat és a Kortárs Balett kiemelkedőt nyújtott, a drámatagozatról el szokták mondani, hogy nem sikeres a szakma szemében – a közönség viszont honorálta a prózát is. Gyüdi is, Juronics Tamás is ugyanazt mondta arra kérdésre, miért pályáznak külön: más elképzeléseik vannak a vezetői módszerekről, a döntéshozatalról. Gyüdi ezt azzal egészítette ki: a tagozatoknak vannak művészeti vezetői, a színház egészét pedig menedzselni kell.

A messziről jönni akaró jelöltek a bizottsági meghallgatáson udvarolni próbáltak a társulatnak, és azt hangsúlyozták, hogy ők is a meglévő színészekkel akarnak dolgozni, bár volt, aki néhány perccel később azt is előrevetítette, hogy 2-3 évig is eltart, mire kialakul egy új társulat. Vasvári Csaba cáfolta, hogy ő színészek és rendezők hadát akarná Szegedre hozni. Az új pályázók nagy fantáziát láttak a kőszínház, a szabadtéri és a szimfonikus zenekar együttműködé­sében. Minden pályáztatáskor előkerül ez a kérdés: ha külön vannak, egyesíteni akarják őket, ha együtt vannak, akkor szétszedni látják előnyösebbnek. A városban tanuló 30 ezer egyetemista is megmozgatta az új jelöltek fantáziáját. Ebbe is sok színházvezetőnek beletört már a bicskája: az egyetemisták bulizni járnak, ha járnak; jó részük kedden érkezik, és csütörtökön elhúz haza – ezt semmiféle kísérleti színházzal nem sikerült még eddig megváltoztatni.

A tegnapi bizottsági meghallgatáson az a három jelölt, akinek a pályázatát a polgármester nyilatkozatában érvénytelennek nyilvánította, az előadó-művészeti törvény szövegével érvelt: a törvény elismeri a művészeti szervezeteket is, márpedig valamilyen alapítványt, egyesületet, nonprofit kft.-t mindegyikük vezetett már öt évnél tovább. Mózes Ervin címzetes főjegyző viszont kijelentette: a pályázati kiírásban ötéves intézményvezetői gyakorlat szerepel, a pályázat kiírójának jogában áll szigorúbb feltételt támasztani, mint ami a törvényben szerepel. A pályázat szövegét a fideszes képviselők is megszavazták, márpedig ha így jelent meg a közlönyben, akkor az most már köti az önkormányzatot. Ennek értelmében csak Balikó Tamás és Gyüdi Sándor maradhatott volna jelölt. A bizottság fideszes többsége ezért elhalasztotta a döntést. Majd megkérdeznek maguknál okosabbat, hogy mit csináljanak. Haág Zalán, a bizottság elnöke az ülés végén közölte: még a február 15-i közgyűlés előtt döntenek. Éppen tegnap zárult le a szimfonikus zenekar vezetői pályázata, és hamarosan a szabadtéri ügyében is megkérdezik a szakmai grémiumot. A Vasvári Csaba által vizionált történelmi lehetőség hamarosan valósággá válik Szegeden.

Vasvári a legalkalmasabb