Hasznos impulzusok

A virtuális univerzum egyik félreeső galaxisában – a neve Kultúra – megint szembejött velem egy nyálcsorgató csemege, az ilyesmit nem hagyja az ember csak úgy csöndben elsunnyogni. A honlap a Sajtómúzeum címet viseli, szerkesztői nemes céltól vezérelt, mélyen elhivatott misszionáriusok: „1705 áprilisa óta közel százezer lap indult Magyarországon. Ezen újságok induló számainak összegyűjtését és bemutatását tűztük zászlónkra, mikor útnak indítottuk harcunkat a magyar hírlapirodalom méltó magaslatokba való emelése érdekében” –teszik le sorsukat a publikum kezébe szenvedélyesen. Informatív és rendkívül szórakoztató site-ot találtam, amely szerencsére sokkal kevésbé hasonlít a gorlicei áttörésre, mint a Gagarin és a Pele őrs hűvösvölgyi számháborújára.

A vanília-étcsoki kombók színeit hordozó oldal statikus része nem szép, ahogy a legtöbb kulthonlapé sem az, de egyrészt legalább nem veri ki a néző szemét, másrészt az elemző bizonyos esetekben hajlamos efölött nagyvonalúan átsiklani, és ez megint az a bizonyos eset: ennyi munka után nem firtatjuk, miért van lecsúszva a zokni.

A különszámokat, emlékszámokat, próbaszámokat, utolsó számokat, határon túli magyar lapokat és sok más érdekességet is odaadással gyűjtő portál főoldalának közepén máris ott a csali: ha jól számoltam, vagy tíz sajtóorgánum első számának eleje villog felváltva, köztük a szép emlékű Reformé (1988), amelynek címlapja leginkább Berecz Jánossal kínál exkluzív interjút, emellett azt latolgatja, hogy megveszik-e a svédek a szegedi gumigyárat, továbbá, hogy Cicciolina fellép-e Pesten. Az animációban felbukkan a No. 1-es Kiskegyed (1992) amely elsősorban 100 ezer műmell veszélyben címmel ajánl tanulságos olvasmányt, valamint a legeslegelső CKM (1998), amely többek között arról igyekszik bizonyságot adni a céltudatos, kalandvágyó férfiaknak, hogy igenis érdemes néha berúgni.

A jobb felső sarokban elhelyezett keresőmező elég jól használható, bár például az említett CKM-példányt nem sikerült megtalálnom, folyton a 10. jubileumra készült számot dobta ki nekem, amúgy ez sem lehetett érdektelen, főleg a Sokkol a csajod? 37 menekülési útvonal c. cikk okán. Valamivel lejjebb az Országos Széchényi Könyvtár és a Petőfi Irodalmi Múzeum logója, egyben linkje látható, alant pedig a legfrissebb gyűjtések kaptak teret, például az Alföld c. irodalmi és művelődési folyóirat 1973-as Csokonai-emlékszáma, valamint a 30. SZÚR (Színészek és Újságírók Rangadója) 1971-es tablóképe, amely sajnos nem nagyítható, de azért kitartó görgetéssel Bujtor István, Garas Dezső, Zenthe Ferenc és Bitskey Tibor arcát nagyjából kisillabizáltam rajta, ha ők azok.

A lényeget a bal oldalon találja a T. Olvasó, innen jutunk el ugyanis a kollekcióhoz. Elsőként az induló számok mutatkoznak be, évtizedes bontásban, a legszükségesebb alapinformációkkal ellátva, több kategóriában, pl. folyóiratok, magazinok, hetilapok, rejtvényújságok, gyermeklapok, majd különszámok, jubileumi számok, utolsó számok, mellékletek, szamizdat kiadványok és külföldi magazinok borítóiban, továbbá az újságok által a szimpátia elmélyítésének céljából kiadott régebbi és újabb kártyanaptárakban lehet gyönyörködni.

A honlap a szerkesztők szándéka szerint egyfajta sajtótörténeti adatbázis. „Egy interaktív, XXI. századi múzeum, ahol történelem- vagy irodalomóra keretében diákok ezrei ismerkedhetnek a korabeli sajtótermékekkel és ezáltal adott korszakok eseményeivel, hangulatával, és ahol kutatók százai találnak információkat munkájukhoz” – írják –, és istenuccse azt mondom: hajrá, diákok, hajrá, kutatók, igaz, az irodalomtanárokat azért némi óvatosságra inteném, van itt jó néhány szexlapborító is (Leszbosz, Pipa, Szuper Extázis, Pajzán Malackák, stb.), ámbár vitathatatlan, hogy ezek is adhatnak hasznos impulzusokat.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.