Falk Miksa utcai képtelenség
A Szegeden lefoglalt festmények közül kettőn Gulácsy Lajos aláírása szerepelt, egy másikon Derain szignója, egy tájképen pedig az „Adolf Hitler 1914” felirat. Az igazságügyi szakértőre vár annak eldöntése, hogy a festmények hamisítványok-e vagy eredetiek; az utóbbi esetben felbecsülhetetlen értékűek volnának a műkincsek.
Információink szerint a festményeket legálisan, számla ellenében vásárolták 2-3 hónappal ezelőtt. A képek Szegedről érkeztek Budapestre, több galériában is bemutatták őket. Az alkotások megfordultak a főváros műkincs-kereskedelmi központjának számító Falk Miksa utcában. Egy belvárosi galériatulajdonos arról tájékoztatta lapunkat, hogy hozzá is bevitték a képeket. A két Gulácsy-műről rögtön látta, hogy nem eredetiek, a témájuk más Gulácsy-képeken fellelhető motívumok egyvelege.
Azért, hogy biztos legyen az ítéletében, áthívta az egyik elismert szakértőt, a nagy Gulácsy-monográfia íróját, aki megerősítette, hogy hamisítványokról van szó. A galériás a Derain-szignós festményt is látta. A huszadik századi festészet egyik kiemelkedő alkotójának számító André Derain munkásságát ugyancsak jól ismerő szakértő számára egyértelmű volt, hogy az az alkotás sem lehet a francia művészé. Mindhárom festményt nagyon jó minőségű hamisítványnak tartotta.
A kereskedőtől azt is megtudtuk, hogy a Klimt-kép is megfordult a galériájában. Az akvarell közepes minőségű alkotás, de nem hozható összefüggésbe a világhírű osztrák művész, Gustav Klimt munkásságával. A Picassót nem eredetiben, hanem fényképről látta, de mivel négy festmény esetében bizonyosnak látta, hogy hamisítványról van szó, a galériás nehezen hiszi, hogy a kollekcióhoz tartozó Picasso eredeti lenne. A képekről azt feltételezi a szakértő, hogy valamennyi évtizedekkel ezelőtt készült hamisítvány. A tulajdonosnak mindenesetre azt ajánlotta, hogy más szakértőkhöz is vigye el a képeket.
Hogy ki és miért „dobta fel” a festmények tulajdonosait, azt nem lehet tudni, és az sem világos, hogy miért éppen a Heves megyei rendőrség nyomoz. A festmények konkrét vizsgálatáról egyelőre nincs információ, a rendőrség csupán annyit közölt, hogy a képeket Budapestre szállították. (A korábbi gyakorlat szerint külföldi művészek alkotásait a Szépművészeti Múzeumban vizsgálták, míg a magyar műveket a Magyar Nemzeti Galériában.)
A budapesti akció helyszíne az a Táltos utca volt, ahol a Festékvizsgálati Labor működik. A Labor az eseményről nem nyilatkozhat, vezetője, Végvári Zsófia az OS-en keresztül is csak annyit közölt két napja, hogy a Festményvizsgálati Labor természettudományos vizsgálati eljárásokkal azonosítja a festményeket. Műszeres adatok alapján ellenőrzi a képek festékeinek anyagösszetételét, ezáltal a műtárgy keletkezési ideje meghatározható. A Festményvizsgálati Labornak a bűnügyhöz semmi köze, az irodában lefoglalt képek vizsgálati céllal érkeztek a helyszínre, vagyis azért, hogy a képek lehetséges eredetiségét ellenőrizzék. Az irodában házkutatás nem történt, a gyanúsítottak által bevizsgálásra hozott két festményt a rendőrség lefoglalta.
„A festmények hamisítása nem új keletű, így a legtöbb tulajdonos csalódva távozik a laborból, hiszen a hozzánk bekerülő festmények közel 60-70 százaléka nem az, aminek látszik” – nyilatkozta hét elején megjelent cikkünkben Végvári Zsófia, aki szerint néhány festmény több alkalommal is megfordult már a laborban.
Ha a festmények mégis igazinak minősülnek – aminek pillanatnyilag igen kicsi az esélye –, piaci értékük akár a hétmilliárd forintot is elérheti. Ha a képek hamisítványok, akkor vélhetően csalás miatt indul eljárás.
