Megkaptuk a beatet
Ez a !Deladap?
Nem, ez még nem a negyedik, I Know What You Want című lemezét bemutatni érkező !Deladap, hanem az előzenekar, a Vojasa, amely egyébként alaposan felborítja az este forgatókönyvét, amennyiben messze túlteljesíti az előzenekaroktól várhatókat, bár ugye, ki mit vár egy előzenekartól. Van, aki azt, hogy nem túlságosan ordibálva megágyazzon az érzeménynek, felvezesse úgymond a főprodukciót, ráhangolja a kedves közönséget a stílusra, amely áthatja majd az egész estét.
És van, aki nem vár semmit, kibekkeli szépen a büfében, míg jön a protagonista, őnéki az előzenekar felesleges cafrang csupán, ügyet sem vet rá. A Vojasa ehhez képest nem gyengén fűszerezett langyos előételt produkált, hanem komplett és kiváló menüsort nyújtott át. (A MySpace-en le lehet ellenőrizni őket.)
Így hát akkor sem távoztunk volna nagyon csalódottan, ha a produkció után sajnálatos bejelentés következik, miszerint a !Deladap-performance elmarad, fájront, az utolsó kapcsolja le a villanyt. Persze nem volt fájront. Az átállás közben mód nyílt megcsodálni az összeseregletteket, egy jó hosszú pillanatra úgy tűnt, tévedésből valamiféle felső középkategóriás céges buliba csöppentünk, körülöttünk nagyon jól fésült fiatalemberek feszítettek nagyon jó, nagyon modern és alkalmasint nagyon drága öltönyökben és egyéb laza ruhaneműkben, a nők pedig nem kevésbé jól szabott ruhákban szórakoztak kulturáltan.
Amiről első körben azt hittük, elszigetelt jelenség, arról később kiderült, nem teljesen az. De a nem yuppie-k is nagyon jól néztek ki, na. Valószínűleg mi járunk általában kevésbé jól poziconált bulikba, de korábban nem gondoltuk volna, hogy a !Deladapnak ilyen fess rajongótábora van. Meg azt sem, hogy ekkora. Noha nem volt telt ház.
Jó, tegnapelőtt még azt sem tudtuk, mi az a nu-roma – a csütörtök esti (hazánkban többször is megfordult) főzenekart beharangozó közlemények ugyanis így határozták meg a !Deladap műfaját. Cigány-elektró, fordították le nekünk egyesek, de a valóság ennél lényegesen árnyaltabb. Az idén negyedik lemezével jelentkező zenekar tulajdonképpen nem játszik különösebben bonyolult zenét, azaz: a befogadás egészen egyszerű.
Fogják hazájuk hagyományos dallamvilágát, összegyúrják, majd pakolnak alá egy kis dzsesszes dolgot, némi korszerű vagy annak gondolt tuningot és máris kész a zene, amit személy szerint képtelen volnék otthon a lejátszóba helyezni, hogy most akkor jól meghallgatom – egy buliban viszont egész egyszerűen nem lehet mellélőni a gyors tempójú, négynegyedes dobokra applikált cuccal. Pláne ha kellő mennyiségű hangulatfokozót temetett már magába az ember, mert akkor már az sem menti meg a tétovánál kicsit nyomatékosabb tánclépésektől, hogy ő tulajdonképpen nem egy kiköpött Fred Astaire. Nem is az a lényeg.
A !Deladap egy osztrák multikulturális popzenekar. Multikulturális, amennyiben találunk a tagok között csehet, oroszt, bosnyákot és szerbet is, nemrég pedig a magyar származású énekesnő, Melinda Stoika is visszatért a bandába; és pop, amennyiben a roma zenét a fentebb említett, populáris elektronikus mütyürökkel vegyíti, mindezt igencsak életigenlő modorban.
Negyedik lemezük megjelenése után egy héttel már az új anyagot jöttek bemutatni, ami dicséretes tempó. A magyar közönség pedig elég hálásnak tűnt csütörtök este az A38 Hajón, nemcsak a színpadon tapasztaltunk dinamikus mozgást (ugrándozást), de odalenn is, és némelyeknek a dalszövegek sem okoztak gondot. (Az egyik refrént mi a krumplis tészta-krumplis tészta-kovászos uborkával szabadfordítás szellemében tudtuk gajdolni, az á-t hosszan elnyújtva.)
Közben olyan, kicsit sem jelentéktelen kérdések vetődtek föl a tudósító közvetlen környezetében, hogy az énekesnő szőke copfja vajon valódi-e, s hogy a zenekarfőnök Stani Vana most akkor Johnny Deppre vagy Ville Vallóra (a HIM frontemberére) hasonlít-e jobban? Mindenesetre a vörös szaténing használatát a koncerteken nem javasolnánk a továbbiakban, nagyon átüt rajta a veríték.
A koncert azonban cseppet sem volt izzadságszagú, olajozottan működött a szórakoztató gépezet, örültek a yuppie-k, örültek a nem yuppie-k, örült Vágó Gábor is a hajó gyomrában, mi pedig a zenekar nevére gondoltunk, ami magyarul kábé annyit tesz: add ide a beatet. Erről meg az jutott eszünkbe, hogy ideadták rendesen.
