Pápán lemázolták a szégyellni való rokont
A fenti állítás igaz is meg nem is. Az a kép, amelyet most restaurálva visszahelyeztek a falra, néhány hónappal ezelőtt még Dersffy Orsolyát ábrázolta. A Gróf Esterházy Károly Kastély- és Tájmúzeum megbízásából – a pápai önkormányzat által szerzett norvég alapos pályázati pénzből – nyolc képet sikerült helyreállíttatni az egykori Ősök Csarnokából.
Az Esterházyak XVIII. században épített monumentális barokk kastélyának egykori berendezéséből jószerével csak a családi arcképgyűjtemény maradt meg. Az Ősök Csarnokának összeállítása Esterházy Pál nevéhez fűződik, aki az 1860-as években adott utasítást a család legjelentősebb felmenőit ábrázoló portrék összegyűjtésére, illetve a hiányzó képek elkészítésére.
Az Ősök Csarnokának 44 festménye a második világháború után előbb letétbe került, majd a gyűjtemény jelentős részét államosították, a portrék többsége a Nemzeti Múzeum tulajdona lett. Nagy-L. István pápai múzeumigazgató kutatásai alapján eddig 40 arckép hollétére derült fény, négy alkotás sorsa egyelőre ismeretlen. A Nemzeti Múzeumban összesen 37 alkotás található, ezeket a pápaiak szeretnék minél előbb megszerezni. Egyelőre 17 képet kaptak meg letétbe, ezek közül első körben 8 arcmásnak a restaurálására volt pénz. Hét alkotást már korábban visszaakaszthattak a falra, ám Dersffy Orsolya képének helyreállítása öt hónappal tovább tartott, mint a család többi tagjáé.
Nem mintha a hölgy „kozmetikázása” ennyivel nehezebb lett volna. Az történt, hogy Zsámboki Orsolya magánrestaurátor nem sokkal a munka megkezdése után érdekes felfedezést tett: Dersffy Orsolya feliratánál a betűk között végzett tisztítás során egy korábbi betűsor kezdett kirajzolódni. Kiderült, hogy az Orsolya nevét tartalmazó szöveg nem azonos az alatta lévő felirattal, vagyis az eredeti kép nem Dersffy Orsolyát – azaz a XVII. század elején élt Esterházy Miklós nádor első feleségét – ábrázolta, hanem, mint az alsó felirat mutatta: az Esterházy-ős második házasságából született leányát, Anna Júliát.
Az Ősök Csarnokáról tudni kell, hogy a sorozatot alkotó portrék jelentős részét a galéria kialakításakor – a XIX. század második felében – felújították: a festett felületet kisebb-nagyobb átfestésekkel felfrissítették, a hátoldali lyukakat befoltozgatták. Ez történt a Dersffy-képpel is: átfestették, körbevágták, új feszítőkeretre húzták, a hátoldalát foltozták, és végül jó vastagon beecsetelték enyves krétával.
A mostani restaurálás során a festékréteg alól előbukkanó Esterházy Anna Júlia a saját korában a nádor házának ékessége volt. „Testi bájai s művelt szellemének kiválósága egyaránt alkalmasok valának őt a nagyúri ház sokszor fejedelmi vendégekkel dicsekvő társaskörének központjává emelni. Kortársai, úgy a hazaiak, mint a külföldiek, föltétlen hódolattal adóztak a művelt lelkű úrhölgy elragadó tulajdonságainak, melyek által hasonlíthatatlanul kimagaslott a korabeli hajadonok legelőkelőbbjei közül. Kezéért ama kornak legelőkelőbb fiai versenyeztek” – írta róla Esterházy Pál, az Ősök Csarnokának készíttetője a visszaemlékezéseiben.
Valóban híres kérői voltak Anna Júliának: Zríny iMiklós, Nádasdy Ferenc és a lengyel Casimirus herceg is szerette volna nőül venni, a szépség végül Nádasdyt választotta. Ez lett a veszte. Pontosabban, ennek köszönheti, hogy később az Esterházy család számára annyira kellemetlenné vált az alakja, hogy egyszerűen ráfestettek a portréjára egy másik nőrokont. Nádasdyt ugyanis a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétele miatt 1671-ben Bécsben kivégezték. A Habsburg-hű Esterházyak számára utólag rendkívül kényelmetlenné vált a felségárulással perbe fogott és kivégzett Nádasdy országbíró alakja, vele együtt a feleségével sem szerettek volna büszkélkedni. Bár írásos forrás nem maradt fenn róla, de feltételezhető, hogy Esterházy Pál az Ősök Csarnoka összeállításakor szándékosan választott egy kevésbé „problémás rokont”: ezért festhették rá Anna Júlia eredeti portréjára Dersffy Orsolya arcképét. Más kérdés, hogy éppenséggel Dersffy Orsolya körül sem volt minden habtiszta. Dersffy Ferenc főpohárnokmester leányának első férje Mágóchy Ferenc felső-magyarországi főkapitány volt, aki 1611. november 11-én halt meg jelentős vagyont hagyva az özvegyére. Dersffy Orsolya a kortársak szemében túl hamar vigasztalódott: a gyászév leteltének pillanatában, 1612. november 12-én férjhez ment az akkor harmincéves Esterházy Miklóshoz. A gyors esküvő persze számos szóbeszédre adott okot, igaz, arra senki sem tudott bizonyítékkal szolgálni, hogy a liezon már az asszony első házassága alatt elkezdődött volna. Dersffy Orsolya egyébként nagyon fiatalon, 1619-ben meghalt, Esterházy Miklós öt évvel később újranősült, és ebből a házasságából született Anna Júlia.
Megkérdeztük Nagy-L. Istvánt, hogy miközben nagy az öröm a korábban ismeretlen Esterházy-arcmás felfedezése miatt, mi lesz Dersffy Orsolyával, akinek az arcmását a felújítás során értelemszerűen letisztították a képről. A múzeumigazgató azt mondta, a restaurátor több módon is rögzítette a Dersffy-képet (átrajzolta, fotókkal dokumentálta), így ha lesz rá pénzük, újra megfestetik a portrét.
Hely mindenesetre még bőven van a falon: a pápaiak és a Nemzeti Múzeum vezetői még nem egyeztek meg, így jelenleg is folynak a tárgyalások arról, hogy visszakerülhet-e valamennyi arckép az eredeti helyére, az Ősök Csarnokába.
