– Nagyon sok olyan hagyomány van Erdélyben, amelyet be lehetne terjeszteni, viszont kétségtelenül a csíksomlyói búcsú a legjelentősebb. Több száz éves kulturális tradícióról van szó – mondta lapunknak dr. Tánczos Vilmos, a javaslat alapját képező dokumentáció összeállítója. A néprajzkutató, a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem docense szerint a Kárpát-medencei kegyhelyek között nagyon kevés olyan van, amelynek eredete a reformáció előtti időszakra nyúlik viszsza.Márpedig Csíksomlyó eseté ben ez biztos, és ez európai vonatkozásban is fontossá teszi a kegyhelyet. – Ugyanakkor Csíksomlyó rendelkezik olyan néprajzi vonásokkal, amelyek egészen sajátossá teszik – fűzte hozzá a kutató, aki az egyetemen vallásetnológiát tanít. – Európában vannak még nagy búcsújáró helyek, de itt egészen sajátos lokális örökséget is találni. Konkrétan a napnézés hagyományára gondolok, amelynek már a XVII. századból vannak írásos adatai, és a Segítő Mária-képzetre, a Máriához való teljesen egyedi viszonyulásra. (Csíksomlyón a zarándokok hajnalig virrasztanak, hogy a felkelő napban meglássák Máriát, a „Szentlélek sátorát”. Ez a napnézés, amely pogány rítusból alakult ki.)

Korábban a román kulturális kormányzat mérsékelt érdeklődést mutatott a lista iránt. Öt év után az ENSZ-szervezet honlapján elérhető lajstromban mindössze két romániai tétel szerepel: az erdélyi román parasztok sajátos éneke, a „doina”, illetve a „calus rituálé”, a dél-romániai Olténiában fennmaradt, pogány eredetű csoportos tánc. A harmadikként felkerülő csíksomlyói búcsúval így relatívmagyar túlsúly alakulna ki, tekintve, hogy Romániában hat százalék körüli amagyarok számaránya. Persze ehhez az is kellett, hogy a szellemi örökség bizottság annak a kulturális és örökségvédelmi minisztériumnak legyen alárendelve, amelynek élén másfél éve Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség jelenlegi elnöke áll.

A felterjesztés még nem jelenti azt, hogy a csíksomlyói búcsú el is nyeri a világörökség státuszt – hangsúlyozta kérdésünkre Hegedüs Csilla miniszteri tanácsos. – Ha viszont a folyamat sikerrel zárul, az eddiginél is népszerűbbé válhat a búcsú. Becslések szerint az utóbbi években félmilliónál is többen zarándokoltak el Csíksomlyóra pünkösdkor. A kegyhelyet őrző ferencesek nem feltétlenül örülnek a népszerűségnek. „Évről évre egyre többen vannak olyanok, akik nem a lelki-vallásos tartalmat és lelkületet keresik, hanem annak alkalmaként használják fel, hogy a keresztény értékrendtől merőben eltérő csoportidentitásukat mutogassák” – hívta fel a figyelmet Péter Arthur házfőnök. Arra is utalhatott, hogy a zarándokok tömegében gyakori jelenség az árpádsávos zászlót lengető fekete egyenruhás férfi.

HegedüsCsillaszerintazUNESCO-listára kerülés éppen a „fesztiválosodás” ellen hatna. – Remélem, mindenkiben tudatosodik, hogy a búcsú az erdélyi magyarságnak olyan hagyománya, amelyet világszinten is értékelnek, olyan örökségünk, amelyet meg kell őriznünk – mondta.

Romániából több magyar vonatkozású hagyomány is felkerülhet az UNESCO szellemi örökség lajstromába, de erről csak annyit árult el a miniszteri tanácsos, hogy három dokumentáció előkészítése folyik.