És a lapátkerék újra forog
Kevén meg, amikor azon tanakodtak, hogy mit is kellene megmutatni, mint városukra jellemző látványosságot, valakinek eszébe jutott ez a szétszedett malom: azt kellene visszaszerezni vagy újjáépíteni. Visszaszerezni nem sikerült, de az egykori malom acél hengerszékét a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának segítségével megkapták letétbe. Ez tehát még az eredeti, régi malomból való. Ez lett a rekonstrukció magja, amely körül újraépült a nagy mutatvány, a malom.
Nem kellett hozzá sokat kutatni, hogy nekiálljanak. Jó néhány család foglalkozott itt valamikor vízimolnársággal, és még olyan öreg molnár is él Ráckevén, Riemer Márton személyében, aki valamikor ilyen hajómalmon szerezte mesterlevelét.A tudás tehát ott volt a fejekben. És egyébként, téli szabadidejében amúgy is a legtöbb molnár vagy molnárleszármazott makettmalmokat készít. Meg is alapították a Ráckevei Molnár Céh Alapítványt, és tulajdonképpen ez vitte végig a munkát a helyi mesterek segítségével, akik közül Szőgyényi Gábor volt a zászlóvivő. Ő az ötletadó is, az ő nagyapja volt a ’68-ban szétszedett malom utolsó őre. A képviselő-testület is lemondott egyhavi illetményéről, hogy meg tudják vásárolni azt a sűrű anyagú trópusi fát, amelyből a fagyálló hajótestet elkészítik. Ez a bilinga nevű fa állítólag olyan sűrű, hogy nem szívja magába a vizet, így szét sem fagy. Régen persze nem afrikai fát használtak, hanem tölgyet, de akkor ki is kellett húzni telente a hajót a partra. Így viszont maradhat egész évben a Dunán. Most egyébként egy vízbe vert cölöpkeret található a hajó alatt, amely hagyja lebegni, de elúszni nem engedi.
A felépítmény, a házhajó pedig az erdélyi testvértelepülés, Gyergyócsomafalva adományozta fenyőfákból készült. Hoztak ezen kívül a helybéliek régi alkatrészeket más, szétszedett hajómalmokból, s ezeket is beépítették. Minden olyan lett, mint egykor volt. Tavaly augusztusra elkészült az új malom, az új kenyér ünnepén át is adták.
És működik. Bár lapátkerekeit nem a sodrás hajtja, hanem villanymotor, lévén a Ráckevei-Duna-ág az ötvenes évek óta lezárt holtág. Vasárnaponként szakmai napot, vagyis őrlési bemutatót is tartanak. Három féle lisztet tudnak előállítani.
Tulajdonképpen az újjászületett vízi malom adott aktualitást a helyi múzeumban, az „Árpád” Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóhelyen nemrég nyílt malomkiállításnak, ahol a Kárpát-medence hagyományos malmairól, a széllel, vízzel, állati és emberi erővel hajtott malomművekről kaphatunk átfogó, fényképes összefoglalót, jó néhány olyan makettel, melyet a már említett, telelő molnárok rakosgattak össze. S néhány eredeti ráckevei malom alkatrésszel. Például a rendszerváltás után áruházépítés miatt lebontott hengermalomból megmaradt utolsó szíjkerékkel. Az anyagot két jeles néprajzos, Balázs György és Ozsváth Gábor Dániel gyűjtötte össze, és Tamás Péter gépészmérnök, malomgép-felújító segített a technikai kivitelezésben. Ezt se hagyják ki, ha kimennek Ráckevére megnézni a magyarországi Duna-szakasz egyetlen, vízen úszó hajómalmát, mely téli pihenője után most ismét látogatható.
