Az 1970-es évek Amerikájában teret hódított léggömbdekoráció nálunk a 90-es években kezdett kapóssá válni, az országban ma úgy másfél-két tucat cég foglalkozik lufikompozíciók készítésével. Az egyik legnagyobb múltú honi, történetesen budapesti vállalkozást 1996-ban gründolta Rumbold Ákos és Horváth Gábor, persze – szakmáról lévén szó – megfelelő előtanulmányok után: elvégezték egy neves angol dekoratőr tanfolyamát, aki utána jó ideig folyamatosan tesztelte és vizsgáztatta őket a messzi távolból. A legmagasabb szakmai minősítést végül 2000-ben szerezték meg, itt, a magyar fővárosban, egy úgynevezett nagyszoborverseny és egy brit, belga és német tanárokból álló bizottság előtt letett sikeres vizsga nyomán. Azóta viselhetik büszkén a tevékenységet az összes többitől megkülönböztető angol betűszót: CBA.

A léggömbművészek kompozíciói ott voltak a szilveszteri Operabálon, a Sziget Fesztiválon, a Budapest Parádén, a Kapcsolat koncerten, Robbie Williams fellépésén, állami ünnepeken, fi lm- és divatbemutatókon, sőt a legmagasabb kultúra megszentelt csarnokaiban is, a Nemzeti Színház néhány előadásán és a Művészetek Palotájának több kiállításán. Tág a panoráma: készítenek léggömbszobrot –gigászi golfozót a Szépművészeti Múzeum bejárata előtti oszlopok közé, kereveten heverő római patríciust gumigyümölcsökkel, égen vágtató szarvast a mennyezet alá és monstruózus bohócot az Országház elé; kötnek léggömbcsokrokat, Firenzében pedig, ugyancsak egy versenyen 4500 darabból álló mozaikpadlót alkottak, igaz, ehhez nem fújták fel a lufikat, hanem apró habkarton darabokat vontak be velük. Volt nagy csodálkozás.

A művészléggömb persze egészen más, mint amilyeneket a városligeti szakkereskedőknél látni. Emez száz százalékban latexből készül, a hétköznapi léggömbnél jóval tartósabb – a belőle készült kompozíció hetekig is megcsodálható –, viszont környezetbarát. Szemétként rendkívül gyorsan lebomlik, amint a gyártó fogalmaz: annyi idő alatt, mint egy tölgyfalevél. A léggömbdekoratőrség azon kevés tevékenységek egyike, amellyel a sokat próbált magyarság a kései start ellenére is képes volt a világ élvonalába törekedni. Rumbold és Horváth két munkájának képe 2009-ben bekerült a legnagyobb lufigyártó cég öt kontinensen forgalmazott falinaptárába, tavaly pedig négy teljes oldalon át cikkeztek róluk a szakma világlapjában.