Madeja főszervezője az Irodalmi Hétnek, amely az idén kiemelten foglalkozott négy pécsi kiadvánnyal, azok alkotóival. Három német nyelven is megjelent, illetve egy kétnyelvű könyv került terítékre. Az egyik, a Pécs – Ein Reise- und Lesebuch (Pécs – Úti és olvasókönyv) szerzői közül Wilhelm Droste, Méhes Károly, Karafiáth Orsolya és Kukorelly Endre pódiumbeszélgetésen mesélt az idei európai kulturális fővárosi szereplését lassan záró Pécsről. Az érzelemmel és pajkos humorral fűszerezett előadást sokan hallgatták.

Mellesleg itthon kevéssé tudjuk, hogy Bécs fontosnak érzi a környező országok literatúrájával, így a magyar irodalommal megismertetni az osztrák közönséget. Általában az utóbbi évtizedek németországi magyar sikereiről hallunk, holott azokhoz olykor Bécsen keresztül vezetett az út. Esterházy Péternek például osztrák kiadója volt, majd a fordítás munkáját nagyobb háttérrel bíró német cég vette át – említette Madeja. Manapság a kortárs magyar irodalom már németországi kiadások révén jut el az osztrák könyvesboltokba.

– Ausztriát hagyományosan erősen érdekli a közép-európai térség, jelesül Magyarország – mondta lapunknak Méhes Márton, a mostani sikeres irodalmi-könyves szereplésért munkálkodó bécsi Collegium Hungaricum (CH) igazgatója. Hozzátéve, nem puszta gazdasági érdektől vezére lve, hiszen osztrák bankok, cégek jó ideje már jelen vannak a magyar gazdaságban. Úgy érzékeli, az osztrákok szellemi érdeklődése egyre intenzívebb. És nem valamiféle „poszt-Habsburg” attitűd ez, de kétségtelen, hogy föléled annak tudata, hogy történelmileg ezeknek az országoknak közük volt – és van – egymáshoz.

Erre az igényre építik a magyar EU-elnökség idejére tervezett CH-programot, amelynek középpontjában a Duna-stratégia áll (ez a magyar elnökség egyik főtémája is). A bécsi magyar intézmény egy Duna Kulturális Klaszter (társulás) létrehozásán fáradozik, amelyet máris több fontos osztrák intézmény, szervezet támogat. Márciusban nemzetközi konferenciát rendeznek a témáról Bécsben, ezen egyebek mellett szó lesz a térség közös fesztiválinfrastruktúrájának megteremtéséről, a Duna menti dizájnműhelyek együttműködéséről vagy az öko- és kulturális turizmus közös fejlesztéséről.

A könyvfesztiválon szerepelt a kétnyelvű 22xPécs című irodalmi antológia is, melynek 19, európai országokból érkezett, Pécsett ösztöndíjat kapott szerzője van. Revelatív erejű hatást keltett a Magyarok a Bauhausban című vaskos kötet német kiadása, amely a Pécsett rendezett, e hónap végén már Berlinben megnyíló Bauhaus-kiállítás tanulmánykötete szenzációs képekkel, Bajkay Éva, Annemarie Jaeggi és Várkonyi György szerkesztésében. A legszellemesebb kiadvány mégis a Pécs für Kinder (Pécs gyerekeknek) című volt, Sebestyén Ágnes és Tóth Eszter, valamint berlini ösztöndíjas fiatalok munkája. Ez az első pécsi – Nyugat-Európában, de Budapesten is már ismert – városvezető könyv, amely izgalmas feladatokon keresztül mutatja be a teljes városképet, az épített és természeti környezetet, a közösségi tereket és mindezek történetét. Bárcsak minden városunkról születne ilyen.

Az Úti és olvasókönyv szerzői a kultúrfőváros Pécsről meséltek