Operaházi daráló
A miniszteri biztos, Horváth Ádám, aki október 22-e óta a főigazgatói jogokat is gyakorolja az Operaházban, lecseréltette a fő- és gazdasági igazgatósági irodák zárait, hogy ne folytatódjék az iratmegsemmisítés. A vezetői megbízásuktól megfosztott operaházi vezetők, Vass Lajos és Szabó Attila egyelőre nem nyilatkoznak, míg Horváth Ádám a sajtóosztályon keresztül azt üzente: csak hétfőn áll rendelkezésre.
Lapunk információja szerint a miniszteri biztos közös megegyezést javasolva felmondta a két vezető közalkalmazotti státusát is, amit egyikük sem fogadott el. Sőt felmentett még vagy tíz vezetőt és alkalmazottat, köztük a darálást végző asszisztenseket.
Hogy ki rendelte el az operaházi iratok megsemmisítését, azt nem tudjuk. Amúgy teljesen mindegy: feltűnően rossz ötlet volt a jelenlegi helyzetben. Még akkor is, ha csak sajtfecnit, kiállításmeghívót, a főigazgató korábbi képviselői mandátumához kapcsolódó, feleslegessé vált papírokat raktak bele a szeletelőbe – és mondjuk nem a dalszínházi iratokat. Lapértesülések szerint Vass Lajos rendelte el az iratmegsemmisítést, de operabeli források azt állítják: Vass nem tudott róla, asszisztense önállósította magát, hogy rendet rakjon az irodában. Fontos körülmény az is, hogy szerződés, gazdasági elszámolás nem lehet a főigazgatói titkárságon, és ha volna is, mindegyikből eleve háromnégy példány készült. Hiába semmisítenek meg bármit, a kifizetések nyomon követhetőek, hiszen enélkül nem kapnák meg az állami támogatást. Ha a jogi osztály iratait tüntetik el, az tényleg bűncselekménynek számít.
Az Operaház pénzügyeit és gazdálkodását átvilágító grémium elnöke, Hardy F. Gábor az MTI-nek elmondta: az elmúlt 3-4 hét alatt sok szabálytalanságot tártak fel. Ezek dokumentálása megtörtént, mintegy ötven oldalnál tart már a folyamatosan bővülő anyag. Megállapították: a vezetők pazarlóan gazdálkodtak, több milliárd forint elköltését helytelennek találják. Az eddig elkészült vizsgálati dokumentumot néhány nappal ezelőtt átadták Réthelyi Miklós miniszternek, aki Szőcs Géza államtitkárral és a jogászokkal konzultálva úgy találta, mindezek elégségesek ahhoz, hogy a két igazgató vezetői tisztségét visszavonja.
Úgy tudjuk, a pénzügyi problémák java abból származik, hogy a kultúráért felelős minisztérium, főként az előző, jóval kevesebb pénzt adott a dalszínháznak, mint amennyit ígért. Vass Lajos 2007-es kinevezésekor Hiller István bejelentette: három évre előre garantál évi 5,3 milliárd forintot, de ez az összeg évről évre csökkent,most éppen 4,7milliárdnál tart. Pont annyi, mint az Opera éves bérkerete. Állítólag pluszpénzzel is kecsegtette őket Hiller, amely szintén nem érkezett meg. Ezekkel az öszszegekkel azonban számolt a dalszínház vezetése, hiszen a nemzetközi mezőnyben számító művészek naptárához kell igazítani a szerződésírást, ami jóval megelőzi az éves büdzsé bejelentését. Így lehet, többet vállaltak, mint amennyiből gazdálkodhattak.
Ha az átvilágítás befejeződik, remélhetőleg kiderül, miként lehetne gazdaságosabbá tenni a működést. Egy olyan műfajét, amelyről mindenki azt mondja: nagyon drága, hiszen nemcsak a szólistákat kell megfizetni, hanem a nagy létszámú zenekart, kórust és tánckart is.
