Szabó Lőrinc pedig verset szentelt a földgömbnek – Lóci kezében táncolt az eszköz, minden forgás egy nap volt a jövőben –, és Chaplin is bejátszotta A diktátor című munkájába. A film egyik komikus jelenetében Hynkel diktátor a világhatalmat jelképező luftballon-földgömbbel játszik, amely végül kipukkan.

Karinthy, Szabó és Chaplin nem szerepel a három teremben, de minden más igen, ami a nyomtatott magyar föld- és éggömbökhöz kapcsolódik a kezdetektől napjainkig. Az Országos Széchényi Könyvtár és az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékének közös kiállításán a hőskorszakból nincs emlék. A hőskorszakon most 1757-et értjük: állítólag ekkor formálódott egy példány a pesti piarista kollégium számára. Egy másik adat szerint az első magyar földgömböt Szablik István pesti piarista készítette 1784-ben. (A szegedi születésű tudóst az 1784-ben feleresztett léggömbje tette híressé.) Ami biztos: Nagy Károly matematikus és gazdasági szakértő angol és francia térképek segítségével 1840-ben készített egy 32 centi átmérőjű mintaföldgömböt – huszonöt ezüst forintba került –, majd ugyanabban az évben egy hasonló nagyságú éggömböt is szerkesztett 1600 csillaggal. Mindkettőt magyar felirattal látta el. A földgömböket, hol másutt, Bécsben sokszorosították azon magyar iskolák számára, amelyekben a „földiratot nagyobb terjedelemben tanítják”. Pontosan negyvennégy gömb készült. Klinghammer Istvántól, az ELTE korábbi rektorától tudjuk, hogy az abszolutizmus idején cseh, osztrák és német glóbuszok kerültek a magyar iskolákba. Ez a helyzet a kiegyezés után sem változott, hiszen senki sem tudott magyar feliratú eszközöket gyártani. Kaptunk tehát magyarított cseh gyártmányokat a prágai Felk cégtől százával. Évtizedeken át vagy ezt pörgették diákok, vagy semmit. A még meglévő darabokat 1908-ban tiltották ki „fogyatékos és avult tartalmuk, valamint a magyar közjogba ütköző hibáik miatt”. Talán azért a tiltás, mert 1896-ban Kogutowicz Manó úgy döntött, magyar glóbuszok gyártásába fog – csaknem négy évtizeden át Kogutowicz földgömbjeinek segítségével folyt hát a magyar földrajzoktatás. Az államosítás után az iskolai gömböket a Fővárosi Neon Vállalat készítette, az érdeklődőknek pedig NDK-import jutott. Európában később is jó üzlet volt a földgömbgyártás, hiszen 1990 után a politikai földrajz változásait nem lehetett csak úgy, technokollal átragasztani.

A múzeum három termébe összeterelt közel száz, kisebb-nagyobb gömböt két-három lépésről lehet megcsodálni. Van ötvenegy centis átmérőjű, fából készült naptárkerettel övezett gömb, és van egészen apró, tizenkét centis. Az egyik földgömb egy rugós gomb megnyomásával szétnyílik, belül egy kisebb éggömb látszik.

Százhetven éve magyar felirattal is elérhető