A kompjúter Kodály

Ami egyszer elmúlt, nem múlik el többé. Ez nem egy könnyed filozófiai felütés, hanem Gundel Takács Gábor első könyvének címe. Négy évig dolgozott a Danubius Rádiónál, ahol – ahogy ő mondja – afféle „kompjúter Kodályként” gyűjtögetni kezdte, majd rendszerezte, végül 2003-ban kiadta a beérkező e-mailek becsesebb darabjait.

Így születtek meg ismeretlen szerzők XXI. századi népmeséi, amelyek nem szájról szájra, sokkal inkább szájtról szájtra terjedtek. A napokban pedig pontot tett következő, A sport művészei című könyve végére, amelyben sportolókkal beszélget a sportoló és a bajnok közötti különbségekről.

Munkája miatt egyszerre olvas hol többet, hol meg kevesebbet. Attól függ, hogy készülnie kell-e egy műsorra, vagy épp szabadságon van. Bár nem szereti befejezetlenül félretenni a könyveit, Az elvek csapodár természete Mérő Lászlótól mégis épp a foci vb miatt maradt félbe. Ágya mellett ott található Sándor György és Woody Allen könyve is, de azokat lehet „falatonként” is fogyasztani, merthogy novellák és karcolatok találhatók bennük, viszont Spiró György Fogság című regénye nem hagyta magát, egyszerre kellett elolvasnia.

S, ha már falatok. A híres éttermes, Gundel Károly dédunokájaként a polcokon őrzi több nyelven is a Gundel-féle szakácskönyvet. Néha készül is belőle egy-egy fogás a konyhában, bár ezek a receptek nem otthoni felhasználásra íródtak. Nagyapja magyar–latin szakos gimnáziumi tanárként azt az elvet vallotta, hogy könyvet ki nem dobunk, így olyan szerencsés környezetben nőtt fel, hogy bármely kérdésére választ kereshetett a polcokon. Gyerekeinek igyekszik megteremteni a megfelelő könyvtárat ahhoz, hogy a Google helyett lexikonokban kutakodjanak.

Nagyon szeret antikváriumba járni, azt mondja, jó kézbe venni régi könyveket. De rendel az internetről is, legutóbb a Shakespeare-összessel csengetett a postás. A könyvesboltban olyan lesz, akár egy nő a turiban. Szemlélődik, válogat, vagy csak úgy elmélázik. Akárcsak otthoni könyvespolca előtt, ahol a köteteket nézve jut eszébe, hogy megvolt (vajon hová lett?) a Robert Burns-összes (apám, mennyire szerette...), és nagy élmény volt 25 évvel ezelőtt Oriana Fallaci Ha meghal a nap című riportkönyvét olvasni. Biztos abban, hogy bár sokszor nem emlékszik az ember a könyvek történetére, ha újra leveszi azokat a polcról és belelapoz, ismét előjön az a bizonyos érzés, amely az olvasásakor körülvette.

Polcfigyelő

Polcain a könyvek viszonylag összevissza, koncepció nélkül, de nem teljes káoszban helyezkednek el, és ez még akkor is igaz, ha néha egymás tetején sorakoznak. a hozzájuk jutást a könyvek előtt sorakozó, különböző országok bolhapiacról beszerezett csetreszek, csecsebecsék sokasága nehezíti meg. A Madárvonulási atlasz mellett, az Ufók, ezt követik r é fiai, majd a b oldogság művészete a dalai lámától. a nagy s portkönyv társaságában d ávid király krónikáját, illetve nagy festők életrajzait találjuk. Polca leginkább az afféle ember íróasztalához hasonlítható, amellyel kapcsolatban csak a tulajdonos tudja, hogy melyik kupac alján találja meg azt, amit keres, ám ha valaki rendet rak, akkor teljes a tanácstalanság... v isszatérő olvasmányai: Ördögh s zilveszter: Koponyák hegye és Peter Marshall: tombol a hold című műve (a könyv utolsó nagy monológjával jelentkezett a színművészetire).

Küldje be!

Saját könyvtárával kapcsolatos egyéni ötleteit, hasznos tanácsait ossza meg velünk és töltse fel a www.nol.hu/magazin címre.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.