Kilátó a mohácsi csatatérre

Harmincnégy év után érkezett el az ideje a mohácsi történelmi emlékhely építészeti továbbgondolásának. A Vadász György tervei szerint kialakított parkot 1976-ban nyitották meg a korábban ott talált tömegsírok helyén. Vadász annak idején egy koncentrikus körökből álló sétányrendszert képzelt el, amelyhez egyenes út vezet a hatalmas ívként magasodó bejárattól. A koncentrikus körökben elszórva 120 kopjafaszerű sírjel látható, amelyek a csata szereplőit jelenítik meg: köztük II. Lajost, Szulejmánt, Tomorit, a haldokló közvitézeket, a sebesülten vergődő lovakat. Ezeknek legalább a felét restaurálni kellene már.

Az emlékhely megújulása régóta napirenden van, s megvalósítására most esély mutatkozik, mivel a park 568 millió forintot nyerhet egy turisztikai projekt részeként, uniós támogatásból.

A terven már látható a királyi koronát idéző, kupolaszerű kiállítási épület

Nem a kopjafák restaurálása kerül azonban 568 millióba, hanem egy új fogadóépületre menne a pénz jelentősebb része - tudtuk meg Buchert Esztertől, az emlékhelyet kezelő Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatóhelyettesétől. A létesítmény tervezője - csakúgy, mint a park meglévő építményeié - Vadász György. A műleírás szerint a magyar királyi korona alakját idézi a lábakon álló, kupolaszerű épület, mely kilátóként is funkcionál majd. A 15 méter magasra emelkedő üvegkupola alól be lehet látni az egész sétányrendszert, a törökmogyoróval és tiszafával körbeültetett emlékparkot. Földszintjén kapna helyet a pénztár és az információs pult, a hozzákapcsolódó földalatti teremrészben pedig a csatát bemutató kiállítás nyílna.

Furcsa, de most nem látható a csatából származó eredeti tárgy a helyszínen, csak tablók mesélnek az eseményről. Lelet pedig volna bőven az ásatásokból, s a környékbeliek által talált tárgyakból. Jelenleg is folyik az új leletekkel kecsegtető kutatás a csata helyének pontos meghatározására. Az ütközet ugyanis a feltételezések szerint nem az emlékhely területén volt (ahol csak tömegsírokat találtak, összesen körülbelül 600 halott maradványával), hanem kissé délebbre. Épp a földben még rejtve lévő csontok és régiségek védelme érdekében minősítették a környéket természetvédelmi területté, s ezért lett a kezelője 1996-ban a nemzeti park igazgatósága.

A tervezett fogadóépület építészeti szempontból a továbbgondolása az 1976-ban készült csúcsíves, hatalmas díszkapunak. (Mellesleg a fémtolvajok ennek a bronzrácsából is elloptak részeket a közelmúltban, amelyeket pótolni kell.) Közvetlen emögé, a sétány főtengelyére kerülne tehát a kupolaszerű épület. Amennyiben a pályázat túljut az utolsó bírálati körön, az objektum 2011 márciusában nyílna meg. Az emlékpark pedig részévé válna egy baranyai török történelmi útnak: az 56-os út és a Csele-patak kereszteződésénél lévő II. Lajos-emlékművel, a siklósi Mulkocs bej dzsámijával, a pécsi török emlékekkel, a szigetvári várral, a babócsai Basa-kerttel és az őrtilosi Zrínyi-várral együtt. E fejlesztésektől remélik a jelenleg évi 20 ezres látogatószám-emelkedését is.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.