Natsuo Kirino: Kín

A tokiói Mijosi Élelmiszergyár ebédcsomagoló üzemének negyvenhárom éves éjszakai műszakos dolgozója, Katori Maszako "minden tőle telhetőt elkövetett, hogy józanul és ésszerűen éljen". Egy fülledt júliusi napon készséggel kisegíti a bajból hozzá közel álló munkatársát, a "tegnapi bánatot" hurcoló, az "illékony érzelmek zűrzavarának kiszolgáltatott, csinos nő szerepét" játszó Jajoit. Földarabolja annak - a milliós családi megtakarítást bakkarán eltapsoló, csalárd, erőszakos - férjét. Eztán két bűnsegédjével - a hatvanhoz közeli Josie-"Muterral", és a kövér-közönséges Kunikóval - negyvenhárom (!), önkormányzatilag jóváhagyott szemeteszacskóba rejti a testrészeket, majd a csomagokat hulladékgyűjtőkbe dobják. Megadják a módját: "- Folyton arra gondolok - szólt közbe elérzékenyülve Josie -, hogy az ember még örülhet is, amiért így bántunk vele."

Az irgalmatlan összeomlás- és leszámolástörténet háttere a kilencvenes évek elejére kipukkadt japán buborékgazdaság. A futószalag mellé menekülő, nappali világosságot koromsötétre cserélő, biológiai órájukat átállító társtalan fehérnépek mind hitelcsapdában vergődnek. Mintha csak azért tengődnének, hogy törlesszenek, perkáljanak, kunyeráljanak. Vezérelvük: a kaparj, kurta-pénzszerzés. Ugyanez mozgatja a Millió Fogyasztók Központja uzsorását, a hajdani jakuzát, Dzsumondzsi Akirát; Anna Ri hoszteszt, s annak futtatóját, a Mika bár és egy illegális szerencsejáték-barlang börtönviselt tulajdonosát, Szatake Micujosit; a brazil vendégmunkást, Mijamori Kazuót.

Az 1951-es évjáratú író hősnője az eszes, hidegvérű, szikár Maszako: középkorú láncdohányos, eltaposott sportcipőben, kinyúlt pólóban, farmerban, ragasztószalaggal foltozgatott pufidzsekiben. Abban a világban, ahol a Lolita-komplexussal sújtott férfiak erotikus vágyainak tárgya az iskolai egyenruhás, rogyasztott fehér zoknis, gyakorta alkalmi prostitúciót folytató, tökkelütött diáklány (bishoji), mindez kihívó, dacos gesztus. "Képzelgés eleven kelléke" lesz az - Akira, Micujosi és a huszonéves Kazuo érdeklődését fölkeltő - aszketikus, elfojtásokkal élő, könyörtelen gyári robotos. Kinek múltját így összegzik: "Örvénybe taszították, vízben hagyták, kilúgozták és kifacsarták."

Az abszurdra nyitott, elragadóan fekete humorú alkotó aprólékos részletességgel számol be a készétel-dobozolás egyhangúságáról, egy tetem föltrancsírozásáról, a japán szexuális kultúrában hétköznapi SM (szadomazochista) és a XVI. század óta ismert műfaj, a kötözéses (kinbaku) nemi aktusról. A mély társadalomismerettől, szociális érzékenységtől áthatott, meglehetős szépírói teljesítmény - Komáromy Rudolf minőségi fordításában - nem krimi. A Kín a feudális elnyomás természetrajzán túl az Örök-Halálos-Narcisztikus Szerelem ideájának fölkavaró, költői újragondolása. Maszako másik fele, férfiénje ugyanis a vele egykorú Micujosi; a robusztus gengszter, finom kezű, puccos (kéj)gyilkos, csuklóján arany Rolexszel. Kirino arról beszél, mire számítsunk, ha farkasszemet néz velünk, majd üldözőbe vesz elragadtatott hasonmásunk. Ígérhet-e mást, mint pokoli tapasztalást?

Kelly, 413 oldal, 3480 forint

Natsuo Kirino