Zorba, a görög nem könnyen adja meg magát a győri társulatnak. Már tavaly műsorra tűzték, de az első próbák után ifjabb Harangozó Gyula, aki a Győri Balett számára koreografálta a táncjátékot, beteg lett, így a bemutatót el kellett halasztani. A mostani premier előtt viszont a címszereplőt alakító Pátkai Balázs gerincbántalmai miatt kényszerült pihenőre. A darabot kettős szereposztásban adják elő, így a premier nem került veszélybe. A főszerepet a bemutatón Horváth Krisztián táncolja.

Ifjabb Harangozó Gyula szerint valamennyi szerepet személyre szabta, így aztán minden táncos alakítása érdemben különbözik egymástól, más-más élményt nyújt a közönségnek. A Bécsben és korábban a Magyar Nemzeti Balett élén is nagyobb társulatokhoz szokott Harangozó szeret történetet mesélni a színpadon. Azt mondja: egyre kevesebb az olyan dramatikus balett, melyet Magyarországon elsősorban az ő édesapja – a legrangosabb magyar táncművészeti díjnak nevet adó Harangozó Gyula – és Seregi László állított színpadra.

Kiss János, a Győri Balett igazgatója, művészeti vezetője szerint folyamatos szakmai vita zajlik arról, hogy a történetet elmesélő dramatikus táncjátékok stílusuk szerint tekinthetőek-e egyáltalán kortárs daraboknak. A győri társulat évente két művet mutat be, ezek egyike hagyományosan dramatikus, történetet elmesélő játék, mert erre szívesen jön az a közönség is, amelyet elvontabb alkotások nem vinnének be a színházba. Arra a kérdésünkre, hogy ez a közönség visszamegy-e majd a következő, nehezebb nyelvezetű Kodály-bemutatóra, Kiss János igennel válaszolt. A Queen-balett, vagy éppen a francia sanzonokra komponált Rózsaszínház nézői például a Liszt-darabra is jegyet váltottak. A társulat eddigi egyik legnagyobb sikere, a New Yorkban is jó kritikai visszhangra találó Purim pedig a táncszínháztól korábban idegenkedő nézőket nyert meg a balett műfajának.

Ifjabb Harangozó Gyula szintén úgy fogalmazott: nem akar kizárólag a már kialakult balettközönségnek koreografálni, kihívás, ha új közönségréteget lehet megnyerni a táncművészet számára. Zorba drámája a közismert zenével és alaptörténettel – mely alapján a librettót a koreográfus írta – a talpraállás és az újrakezdés képességét, emberi kötelességét hirdeti. Azt is bemutatja, miként hatnak egymásra a különböző kultúrák és egyéni emberi mentalitások.

A győri előadásban nemcsak a Zorba balett zenéje hangzik el, a koreográfus a zeneszerző Mikis Theodorakis más műveinek tételeiből is átemelt önálló részeket.

A színpadi látvány Dmitrij Simkin munkája, különlegessége, hogy a krétai köveket ábrázoló, sugalló játéktér mindegyik elemét önálló projektor világítja meg, ezek a mozaikrészek a néző számára egy egész képpé állnak össze. A fényjáték a koreográfus és Hécz Péter munkája.

A főbb szerepeket Horváth Krisztián, Artem Pozdeev, Gyurmánczi Diána, Csősz Kristóf, Sebestyén Bálint, Ströck Barbara és Szalai Judit táncolja.

A Zorbát Budapesten, a Művészetek palotájában november 7-én mutatják be.