www.fejto100.hu
Számos írásos, filmes és hanganyag is található továbbá a Széchenyi-díjas történész, író, újságíró internetes oldalán: a www.fejto100.hu weboldalon.
Az oldal szerkesztője, Földes Anita elmondása szerint az ötlet az általa Fejtő Ferencről írt életrajzi kötet munkálatai közben merült fel, az augusztus 31-i kerek évforduló pedig jó alkalmat teremtett az induláshoz. Mint a fiatal újságíró hozzátette, könnyen befogadható honlapot szerettek volna, ezért munkatársaival képben, hangban, írásban és fotóban is igyekeztek "mutatni valamit" a tavaly júniusban, kilencvennyolc éves korában elhunyt polihisztor munkásságából, életéből.
Földes Anita tapasztalatai szerint a 30 éven aluliak közül kevesen ismerik Fejtő Ferenc nevét, ezért a 100 év Vagány munkacímmel írt kötetével ehhez a korosztályhoz is szeretné közelebb hozni József Attila egykori barátját.
A honlap készítése során azonban munkatársaival, a grafikai koncepciót jegyző Sallai Józseffel és a weboldalt megvalósító Kalányos Lászlóval arra törekedtek, hogy fiatalok és idősek egyaránt kedvüket leljék benne - jegyezte meg a szerkesztő, hozzátéve: ez az elképzelés egyaránt megmutatkozik az arculatképen, de a menüsorok elrendezésében és a tartalmakban is, melyekhez a Magyar Televízió archív felvételekkel, a Párizsi Magyar Intézet és a Petőfi Irodalmi Múzeum pedig fotókkal járult hozzá.
Földes Anita a Mások szemével elnevezésű menüpontot hozta fel példaként: itt öt interjú hangfile-ként szerepel, másik öt anyag azonban írásos formában azok kedvéért, akik nem tudják lejátszani a felvételeket. A szerkesztő kiemelte az Egy hölgy vallomása című írást, melyben Fejtőre mint férfira, "a hölgyek nagy barátjára" emlékezik egy nőismerőse.
A weboldal legnagyobb újdonsága valószínűleg a történész a Rajk-per című, 1949-ben készült, kiadatlan kéziratának néhány közzétett részlete lesz. A "relikviáról" Thomas Schreiber újságíró, politológus készít értékelést, amely hamarosan a honlapon is olvasható lesz.
Az anyagok közt megtalálhatók Földes Anita Fejtő Ferenccel készített interjúi, amelyekben a polihisztor saját életének fontosabb állomásait idézi fel: többek között az első publikáció történetét a Nyugatban, József Attilához fűződő barátságának részleteit, a kommunizmus vonzását, majd az ellene folytatott harcot, végül a párizsi emigráció időszakát.
A szerkesztő hangsúlyozta: nem szerette volna, ha csak az ő Fejtő-képe tükröződne a weblapon, ezért ott 35 egykori barát, Fejtő-kutató és pályatárs - például Tamás Gáspár Miklós, Méray Tibor, Glatz Ferenc, Rajk László és Romsics Ignác - írásai is helyet kaptak, köztük 24 nekrológ, illetve a Magyar Távirati Iroda tudósítása magyar politikusok emlékezéseiből.
A tervek szerint a www.fejto100.hu folyamatosan bővül majd újabb tartalmakkal; a látogatók véleményét például az Idézetek menüpont feltöltésénél is figyelembe veszik majd.
Azoknak sem kell sokáig várniuk, akik nyomtatott formában szeretnének Fejtő Ferencről olvasni: a 100 év Vagány című kötetet várhatóan már a 2010-es Ünnepi Könyvhéten kezükbe vehetik.
