Halottnak nyilvánították és feltámadt, ki a felelős, büntetést érdemel a hanyag orvos?! Leginkább bulvárlapokban lehet olyat olvasni: valakiről kimondták, hogy meghalt, majd kiderült - feltehetően a vizsgáló hanyagsága miatt -, a halottnak hitt valójában él. Moziban voltam a fiammal. Sherlock Holmes legújabb kalandjait láttuk több liter pattogatott kukoricával és üdítővel megspékelve. A film végén rájöttem, hogy Watson doktor bizony-bizony nagyot hibázott. Persze Sherlock Holmes kérdése nyitva marad, vajon meg tudjuk-e menteni szegény Watsont?

Aki nem látta a filmet (pedig szerintem jó), annak itt álljon a hibázás rövid története. A galád okkultista lordot elfogják, majd viszik akasztani, hurok fel, csapóajtó le, a tetem lóg, hanyag halálmegállapítás, néhány másodperces csukló és nyaki pulzustapintás és ennyi. Persze a gonosz lord „feltámad", gonoszkodik tovább, majd leszámolás az épülő Tower Bridge tetején, a gonosz elnyeri végső jutalmát. A fél(negyed)-gonosz leányt otthagyja a főhős (de elviszi a gyémántját), de a történet úgy ér véget, hogy jöhet a második rész.

Mi az érdekes egy toxikológusnak ebben a moziban?

Hát az például, hogy a vaslogikájú Holmes látványos flashbackje nem mindig tudományosan megalapozott.

Mi a helyzet a mérgekkel?

Holmes szerint a gonosz lord a Pontusi havasszépe (Rododendron ponticum) mérgétől jutott a tetszhalál állapotába. Nos, ez a növény valóban mérgező, de mérgétől, a grayanotoxintól nem kerülhet valaki „álhalál"-állapotba. Mit is tud ez a méreg? A toxint elsősorban a növény nektárja tartalmazza, ezért a mérgezést az ebből készült méz okozhatja. (Ezért nevezik a betegséget mad honey intoxication-nak, azaz bolond mézmérgezésnek.) Tünetei elsősorban bő nyálzás, izzadás, hányinger, hányás, izomgyengeség, a szívfrekvencia csökkenése, alacsony vérnyomás. A mérgezés ritkán halálos. I.e. 401-ben a pontusi lakosság a mérgezett mézet, mint biológiai fegyvert használta Xenophon hadai ellen. Szóval ne a növény levelével kísérletezzünk, hanem a virággal, de álhalál így sem alakulhat ki.

Melyik az a különleges idegméreg, amely réz és víz hatására szabadul fel?

Nem tudni. A szintetikus neurotoxinok (szuperorganofoszfátok) karrierje néhány évvel később kezdődött, ekkor még nem fedezték fel őket. (A Tower Bridge építését 1886-ban kezdték, és 1894-ben fejezték be, a híd állapotát tekintve valahol 1891-92 körül játszódik a történet.)

Mi a helyzet a ciánfejlesztő géppel?

Itt látszik, hogy a forgatókönyvíró alapos kutatást végzett. Igaz, hogy a ciángáz karrierjét 1916-ban kezdte, mint kémiai fegyver, amelyet a franciák vetettek be AC kódnéven, de igen mérgező hatását, már régen ismerték. I.e. 3000-ből beszámoltak a sárgabarackmag büntető erejéről, hiszen itt a sárgabarack és a keserűmandula magjában lévő amigdalinból cián szabadul fel a szervezetben - víz hatására.

Létezik-e speciális, ciánmérgezés esetén használható ellenszer?

Van ilyen, csak nem előre kell adni, pontosabban, ha előre adjuk, veszélyes lehet. Kobalt-vegyületek, amil-nitrit, nátrium thioszulfát jöhet szóba. Nos, az amil-nitritről 1888 óta tudjuk, hogy a ciánmérgezést antagonizálhatja (ellentétes hatást fejt ki). A kobaltvegyületeket ugyanerre a célra 1894 óta használják, míg a nátrium thioszulfát ellenanyagként 1895 óta ismert. Tehát egyedül az amil-nitrit jön szóba. Ezt belélegezni kell, és így egy speciális vérfesték, methemoglobin keletkezik, amely nem más, mint oxidált hemoglobin (ebben Fe+++ ion van a hemoglobinban jelen lévő Fe++ ionhoz képest). A szervezet összes hemoglobin mennyiségének harminc százalékát különösebb károsodás nélkül át lehet alakítani methemoglobinná, amelyhez a cián jó affinitással kötődik, így ciánmethemoglobin keletkezik. Vagyis nem okoz mérgezést.

A trükköknek ennyi a tudományos magyarázata vagy hiteltelensége. Kár, hogy a mozinézők előtt nem derül ki, hogy amit lát, az valós tudomány vagy csak szemfényvesztés. Ebben a filmben mindkettő. (Ettől függetlenül jól éreztük magunkat a moziban.)